A Vrikshasana, vagyis a fa póz egy álló és egyensúlyozó póz, amelyben a gyakorló az egyik lábán áll, a felemelt lábát a belső szélére helyezve. A felemelt láb térdének kifelé kell mutatnia. A kezek lehetnek imapózban a mellkas előtt vagy a fej fölé kinyújtva.
Az olyan álló egyensúlyozó pózok, mint a vrikshasana fa póz, mélyreható előnyökkel járnak a jógát gyakorlók számára. Néhány ezek közül az előnyök közül:
A Vrikshasana segít megnyitni a gyökércsakrát azáltal, hogy a lábat a talajba földeli, javítja a stabilitást és az élet alapját. Ugyanakkor aktiválja a harmadik szem csakrát azáltal, hogy magasan állva és előre tekintve támogatja az érzékelést és a tudatosságot.
Bár a fa póznak számos előnye van, nem mindenkinek való, és a sérülteket kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Akinek térdsérülése, hátfájása, csípősérülése vagy bokaficama van, kerülje ezt a pózt. A magas vérnyomással élőknek óvatosan kell gyakorolniuk a Vrksanát. Ha a gyakorló terhes, konzultáljon orvosával, mielőtt ezt a jógapózt gyakorolná. Aki szédüléstől szenved, ne próbálkozzon ezzel a pózzal. Mindenképpen szánjon időt rá, és hagyja, hogy egy képzett oktató vezesse végig a pózt.
A vrksászana standard változatában a felemelt lábfej a lehető legközelebb van a medencéhez. A kezdők könnyebbnek találhatják a fa póz gyakorlását úgy, hogy a lábfej lejjebb, a belső combon vagy akár a sípcsont belső szélénél van.
A kezdők számára egy alternatív megközelítés, hogy a felemelt lábat kifelé fordítva, a térdet felfelé hajlítva, a lábfejet pedig úgy emeljük fel, hogy ne érintse az álló láb combját. Ha ezt a variációt használjuk, dolgozhatunk azon, hogy a térdet a lehető legmagasabbra emeljük ki oldalra, miközben hajlítva tartjuk, vagy leengedjük, és a lábfejünket a lehető legközelebb hozzuk a belső combunkhoz, miközben a térdhajlatot megtartjuk.
Bár a fa pózban általában egyenes lábat használunk, néhány kezdő számára hasznos lehet egy enyhe külső forgás a lábujjakkal a szoba sarka felé mutatva.
A kezdő fa póz gyakorlók követhetik ezeket a lépésről-lépésre történő utasításokat:
Kezdjük egyenes állással, a lábakkal együtt, előrefelé nézve. Erős törzs megtartásával és a vállak lenyomásával hosszabbítsa meg az elülső testet.
Vegye igénybe a törzsizmokat, és helyezze a teljes testsúlyt a bal lábára. Hajlítsa be és emelje fel a jobb lábát a talajról, és enyhén tartsa a szívközponthoz. Aktívan nyomja lefelé a jobb csípőt, hogy az egy vonalban legyen a bal csípővel.
Helyezze a jobb lábat szilárdan a bal combhoz vagy vádlihoz, a gyakorló rugalmasságától függően. Földeljük a bal lábat úgy, hogy érezzük a négy sarkát a talajba nyomódni, és tartsuk egyenes lábunkat.
Egyesítsük a tenyereket a mellkas előtt Anjali Mudrában (imapóz). Egyidejűleg emeljük fel mindkét lapockát, miközben kissé hátrafelé húzzuk őket, mintha megpróbálnánk mindkét hónalj alá dugni őket.
A tekintet egy pontra irányítása a jobb egyensúly érdekében segíti a testtartás stabilitását. A karokat a fejünk fölé emelhetjük, miközben a felkarokat a fülektől távolabb visszük.
Nyújtsa ki magát, és maradjon aktív, tartsa ezt a testtartást 30 másodperctől egy percig.
Engedjük le a karokat, válasszuk szét a tenyereket, és térjünk vissza az álló pózba.
Ismételje meg a másik lábával.
Két gyakori jógapóz, amely felkészíti a jógázókat a fa pózra:
Emelje az egyik térdet a mellkas elé, majd oldalra, mindkét kezével ölelje be, miközben a felsőtestet egyenesen, a medencét pedig vízszintesen tartja. Amikor a térdet oldalra emeli, engedje el az egyik karját, és a másikkal ölelje a jobb térdet a testhez.
A gyakorlók a falnak támaszthatják a farizmokat, vagy úgy fordulhatnak, hogy a felemelt térd érintkezzen a fallal.
Ahhoz, hogy könnyebben tartsd fent a lábadat a fa pózban, gyakorold, hogy a térdet a tested elé emeld (behajlított térddel), majd a térd behajlítása közben külsőleg forgasd a csípőt. A csípőcsont e pontjaihoz kapcsolódó csípőhajlító izmok rögzítésének elősegítése érdekében összpontosítson arra, hogy a mellkas felemelésével és aktív törzs megtartásával a felemelt láb oldalán a csípőcsont végére felfelé irányuló húzást végezzen.
Az egy lábon való egyensúlyozás megkönnyítése érdekében a testsúlyt előre lehet tolni úgy, hogy a lábujjak és az elülső lábfej lefelé nyomódjon. Ennek gyakorlásához álljunk a hegyi póz egy változatában, a lábak csípőszélességben legyenek egymástól távol, majd toljuk előre és hátra a lábujjakat, hogy érezzük, ahogyan a lábujjak lenyomódnak, illetve ellazulnak. Ismételje meg, miközben a másik lábára áll.
Tartsa a támasztó lábizmokat mozgásban, és tartsa fenn a helyes igazodást a testtartás végrehajtása közben. Széttárja a lábujjakat, és szorítsa a lábfejet szilárdan a padlóba, miközben apró mozdulatokat végez, amelyek segítenek fenntartani az egyensúlyt. Próbáljon meg laza maradni, és összpontosítson az egyenletes légzés fenntartására.
Az egyensúly fenntartása az egyik lábon az adott láb lábfej, a térd és a csípő stabilizálását igényli. Az egyik megközelítés az, hogy a csípő stabilizálására összpontosítunk, mielőtt lefelé haladnánk a lábfej felé. Alternatív megoldásként először a lábfejet és a bokát stabilizálhatjuk, mielőtt felfelé haladnánk. A forgás ellenőrzése ezekben az ízületekben létfontosságú lehet az egyensúly fenntartásához. Például a fa pózban a lábfejnek a belső combhoz való nyomása befolyásolhatja az álló láb forgáskontrollját; jobb lehet, ha lassan nyomjuk ellene.
Ahhoz, hogy a felemelt lábfej az álló láb belső combjához érjen, általában előre kell hajolni, és kézzel meg kell fogni a sípcsontot. Ahogy az ember felegyenesedik és magasabbra emeli a lábát, figyelnie kell arra, hogy a lábujjait továbbra is a padlóba vagy a talajba nyomja, hogy a súlya továbbra is előre irányuljon. Amikor a lábfejet a belső combhoz nyomjuk, az alsó lábszárat erősen tartsuk meg a kezünkkel, és fokozatosan növeljük a nyomást. Az egyensúlyozás megkönnyítése érdekében próbálja meg egyszerre a belső combot is nekifeszíteni ennek a nyomásnak.
Egy törölköző vagy heveder körbehurkolásával a felemelt láb sípcsontja körül a felhasználók növelhetik hatótávolságukat, így egyenesebben tudnak egyenesen maradni, miközben a kezüket használják a láb felemeléséhez. Amint a láb a helyére került, engedje el a pántot; kivéve, ha a gyakorló alacsony súrlódású ruházatot visel, amely esetben továbbra is tartsa a pántot, hogy egyensúlyban maradjon.
Próbálja ki a fa pózt egyenetlen felületen, például összehajtogatott takarón vagy összehajtogatott szőnyegen állva - ez kihívást jelent a gyakorló egyensúlyára és erősíti a lábak kis izmait.
A kötött fa pózt más pózok beépítésével is felfedezhetjük, például úgy, hogy a jobb lábunkat fél lótusz pozícióba hozzuk, a jobb karunkat hátratekerjük, és a nagylábujjunkat a hüvelyk- és mutatóujjunkkal megakasztjuk. Innen a gyakorlók előre hajolhatnak Ardha Baddha Padmottanasanába (Félig kötött lótusz álló előrehajlás).
Egy lábon egyensúlyozás fa pózban (vrikshasana)
Fa póz: rugalmas és kiegyensúlyozott maradni a fa póz variációkkal
A súlypontod érzése az alapítványodon keresztül
Jóga egyensúlyozó pózok, hogyan találd meg az egyensúlyodat és tartsd meg azt