A hálás hozzáállás kialakítása óriási változásokat hozhat az életünkben, és még a mentális egészségünk javulásához is vezethet. Olvassa el ezt a cikket, amelyben tippeket talál arra vonatkozóan, hogyan lehet több hálát ápolni.
A hála magában foglalja az egyének hajlandóságát arra, hogy érzékeljék a kapott jóságot, és a különböző kultúrákban egyre inkább értékként gyakorolják.
Az egyének hálájukat kifejezhetik ajándékokkal, segítséggel, szívességekkel vagy nagylelkűséggel az egyik egyén és a másik között. A hála érzelemként írható le, míg egyes tanulmányok szerint folyamatról van szó.
A folyamat első része a jóság megerősítése, amikor az egyének észreveszik a körülöttük lévő jót. A második a jóság külső forrásának - más egyének, a sors, a természeti világ vagy egy felsőbb hatalom - felismerése, ami annak elismerését jelenti, hogy az egyén pozitív eredményt ért el, és egy külső forrás eredményezte ezt az eredményt.
A hálát különböző vallásokban tanulmányozzák, és az ókori, középkori és modern filozófusok is foglalkoztak vele. A hála tanulmányozása 1998-ban kezdődött, amikor Martin Seligman bevezette a pozitív pszichológia fogalmát a szociálpszichológiába.
A pozitív pszichológia a pozitív tulajdonságok megerősítésére összpontosít. A hála tanulmányozása az egyéni különbségeket vizsgálja a hála megélésében, a tulajdonsághála, és a rövid távú hála válasz, az állapothála tekintetében.
A pozitív pszichológia bevezetése előtt azonban Robert Trivers 1971-ben bevezette a kölcsönös altruizmus elméletét. Az elmélet szerint a hála szabályozza az egyének reakcióját mások altruista cselekedeteire, ami motiválja az egyén válaszát. Michael McCullough hálakutató kifejtette, hogy a hála képes felhívni az egyének figyelmét a másoktól kapott előnyökre, ami arra ösztönzi őket, hogy viszonozzák a megbecsülés érzését.
A kölcsönösség tehát alapvető fogalom volt a hála kialakulásában. Az embereknek az a képessége, hogy a kölcsönösség, az altruizmus és a nyelv révén érzelmeket fejezzen ki, kéz a kézben jár a hála kifejezésével. A hála meghatározása és gyakorlása is fejlődik az egyének és kultúrák körében, és a hála ma már egyetemes értéknek vagy érzelemnek számít.
A hála és az eladósodás közötti különbség látható abban a tanulmányban, amely a migráns serdülők szüleikkel szembeni érzéseit vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy a hála célja a szolgálat, az eladósodás pedig kihívást jelent a migrációt követő generációk közötti kapcsolatokban.
Azt is megállapították, hogy amikor az egyének többet várnak a jótevőtől, a kedvezményezett hálája csökken, míg az eladósodottság nő.
A hála dominóhatás. A hálát megtapasztaló személy nagyobb valószínűséggel ismeri el más személyek segítségét, és viszonozza azt, miközben erősíti a köteléküket vagy kapcsolatukat. Ezzel szemben, amikor az egyének lekötelezettnek érzik magukat, nem viszonozzák a megbecsülés vagy a társas kapcsolat érzését.
A hála kifejezésének és megélésének pozitív hatásai végtelenek. Boldogságkutatások bizonyítják, hogy a hála fokozza a boldogságot, és pszichológiai és fizikai egészséghez vezet, különösen a mentális problémákkal küzdő egyének körében. A hálát kifejező egyéneknek magasabb a szubjektív jólétük, céltudatosabbak, nagyobb kontrollt gyakorolnak az életük felett, és jobb a mentális egészségük.
A hála segíthet az egyéneknek megbirkózni a válságokkal. A hála ápolása olyan pszichológiai immunrendszert épít ki, amely felpuhítja az egyént, amikor elesik. Tudományos bizonyítékok bizonyítják, hogy a hálás egyének ellenállóbbak a nagyobb személyes megrázkódtatások vagy a mindennapi gondok öltözködésével szemben.
A szenvedésre, bánatra, veszteségre és szomorúságra való emlékezés, valamint az egyén jelenlegi helyzetének átgondolása hálát ébreszthet. Azok az egyének, akik hálát mutatnak, szembeállítják a pozitív időket a múltban eltöltött, nagyobb kihívást jelentő időszakokkal, ami fokozza általános jólétüket.
Ez a folyamat lehetővé teszi az egyének számára, hogy hálásan birkózzanak meg a kihívásokkal és a megpróbáltatásokkal, és ápolják a hála érzését, így hálásak lesznek.
Az ideghálózatok az agy más területeivel is kapcsolatban állnak, amelyek az alapvető érzelmeket szabályozzák és ellenőrzik, beleértve a fájdalomcsökkentéssel és a stresszoldással összefüggő izgalmi és szívritmusszinteket. A stressz és a fájdalom alacsonyabb szintje aztán az egyének mentális egészségének javulásához vezethet, és összefügg a hála gyakorlásának fokozottabb gyakorlásával.
Továbbá a hála segíthet a depresszióban szenvedőknek is. Kutatások bizonyítják, hogy a hála gyakorlása megváltoztatja az agyműködést azáltal, hogy strukturális változásokat idéz elő az agy azon részeiben, amelyek a depresszió során aktívak. Emellett tanulmányok bizonyítják, hogy a hálaadással kapcsolatos beavatkozás sikeresen növeli az idősebb felnőttek mentális ellenálló képességét.
A hálás emberek jobban tudatában vannak az őket körülvevő jóságnak, ami elősegíti a pozitív érzelmek, a boldogság és az optimizmus érzésének erősödését. A hála gyakorlása segít abban, hogy az agy a jövőben érzékenyebben reagáljon a hála élményére, ami jelentősen jobb mentális egészséget eredményez.
A hála megerősíti az egyének pozitív érzelmeit, és eltereli a figyelmet a negatív érzésekről, például az irigységről és a neheztelésről, növelve a mentális ellenálló képességet és minimalizálva a rágódás valószínűségét. A negatív érzelmek a depresszió egyik jellemzője. Ezért a hálás egyének kisebb valószínűséggel szenvednek depressziótól.
Továbbá, a hálát gyakorló egyének több pozitív érzelmet élnek át, kevesebb stresszt tapasztalnak, kisebb valószínűséggel szenvednek álmatlanságban és erősebb az immunrendszerük.
Az eredmények azt mutatták, hogy azok a tizenévesek, akik hálát gyakoroltak és hálalevelet írtak, hajlamosabbak voltak egészségesebben táplálkozni és testmozgást végezni. Azonban még azután is így érezték magukat, hogy a hálaírás véget ért.
A hála gyakorlásának másik fizikai előnye, hogy fiziológiai változásokon keresztül megnyugtatja az idegrendszert. A hálával kapcsolatos gyakori fiziológiai változások közé tartozik a vagális tónus növekedése, a perifériás idegrendszerre gyakorolt magasabb paraszimpatikus hatás mutatója, valamint a vérnyomás csökkenése.
A vagális tónus által stimulált paraszimpatikus idegrendszer lehetővé teszi a szervezet számára az energiatakarékosságot azáltal, hogy serkenti az emésztést, lelassítja a szívverést, és relaxációt eredményez. A hála az idegrendszer megnyugtatásával hat.
A kutatások azt mutatják, hogy a szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, akiket egy naplóíró csoportba soroltak, nagyobb volt a paraszimpatikus szívfrekvencia variabilitása, ami a szív és a szív- és érrendszer jobb egészségének jele.
Különbségek vannak abban, ahogyan az egyének gyakorolják, látják és megtapasztalják a hálát. A legújabb kutatások az egyének hálával kapcsolatos különbségeit vizsgálták, és olyan skálákat állítottak fel, amelyek az egyéni különbségeket mérik.
A skálák a hála különböző aspektusait mérik, beleértve a jelen pillanat, az emberek, a rituálék, a társadalmi összehasonlítások, a birtoklás és az egzisztenciális aggodalmak megbecsülését. Más skálák a világ és mások iránti hálát, valamint az egyének hiánya miatti neheztelés hiányát mérik. Néhány ilyen skála a GRAT, az Értékelési skála és a GQ6.
A hála és a spiritualitás közötti kapcsolatot nemrégiben vizsgálták. Bár a spiritualitás és a hála közötti összefüggés még nem bizonyított, a kutatások azt mutatják, hogy a spiritualitás befolyásolhatja és fokozhatja az egyén hálaadásra való képességét. Azok az egyének, akik részt vesznek vallási szertartásokon és tevékenységekben, nagyobb valószínűséggel élnek nagyobb hálaérzettel az életben.
A hála a vallásokban, így az iszlámban, a kereszténységben és a judaizmusban is gyakori. Ezért ez egy olyan közös érzelem, amelyet a vallások hangsúlyoznak és hívnak elő a követőikben, és egyetemes érzelemnek vagy értéknek tekintik.
A szent szöveg, a Korán hangsúlyozza a hála értékét, és arra ösztönzi követőit, hogy minden körülmények között fejezzenek ki köszönetet Allahnak és legyenek hálásak. Az iszlám tanítások hangsúlyozzák, hogy aki hálát gyakorol, nagyobb jutalomban részesül az életben.
Számos iszlám gyakorlat is elősegíti a hálát. Például az iszlámnak a napi imát hangsúlyozó pillére arra ösztönzi a hívőket, hogy naponta ötször imádkozzanak Istenhez, hogy kifejezzék hálájukat, és a böjt pillérének is az a célja, hogy a hívőket a hála állapotába helyezze.
A hála formálja a kereszténységet, és "az evangélium szívének" nevezik. A kereszténységben a hívőket mindig arra bátorítják, hogy legyenek hálásak Teremtőjüknek, az élet minden javának önzetlen ajándékozójának.
A hála és a hála érzése közös köteléket teremt a keresztények között, és az egyén életének minden aspektusát alakítja, beleértve tetteit és cselekedeteit is. A hálaadás például Isten nagylelkűségének elismerése és hálaadás mindazért, amivel az egyén rendelkezik az életében.
A hála a zsidóságban az istentisztelet lényeges része. A héber világkép alapján minden Istentől származik, ami rendkívül fontos a judaizmus hívei számára.
A judaizmus gyakorlatai, köztük a központi napi háromszoros ima, az Amida, a hálaadásról szólnak, megköszönve Istennek az egyén sorsát. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a jóság és a kedvesség cselekedeteire. A hála héber kifejezése például a "hakarat hatov", ami a jó felismerését jelenti.
A hálaadással kapcsolatos beavatkozásokat - például naplók és levelek - egyetemisták körében vizsgáló tudósok a hálaadással foglalkozó csoportban a boldogságpontszámok növekedését és a pozitív érzelmek fokozódását tapasztalták. A naplóírás vagy hálalevelek írása előnyös lehet a mentális egészségügyi tanácsadást igénylő egyének számára.
A hálalevélírás vagy a naplóírás egyfajta írásbeli hálaadás, amely segíthet közvetíteni a hálát valaki iránt az egyén életében. A hála megosztása egy családtaggal vagy barátokkal, akár a vacsoraasztalnál, erős kapcsolatokat eredményezhet. A gyakorlat a barátok, a család vagy a partnerek pozitívabb megítélését eredményezi, nagyobb bizalommal.
Emellett a kutatások azt mutatják, hogy a hála legnagyobb rövid távú hatása a hálalátogatásnak köszönhető, amikor a résztvevők hálalevelet írnak és adnak át a mindennapi életükben részt vevő személyeknek. A hálanapló vagy a hálalevél lehetővé teszi az egyének számára, hogy megszámolják az áldásaikat. Az imádkozás, a meditáció és a köszönetnyilvánítás további módjai a hála rendszeres gyakorlásának.
A meditáció segíthet a hála és a hálaérzet kialakításában azáltal, hogy az ember érzékszervein keresztül tudatosabban és figyelmesebben veszi észre a környezetét, és olyan dolgokat vesz észre, amelyek elégedettséget vagy boldogságot okoznak az egyénnek.
A tudatos meditáció során ítélkezés nélkül a jelenre koncentrálunk, és arra összpontosítunk, amiért az egyén hálás (a nap melege, egy kellemes hang vagy egy személy).
A hála terjesztése a közösségi médián keresztül egy másik módja a hála ápolásának; a felemelő pillanatok vagy tanulságok megosztása és mások felemelése a hála dominóhatását hozza létre. Ezen túlmenően a hála idézetek listájának megosztása és vezetése segíthet az egyéneknek, hogy inspirációért forduljanak hozzá, vagy hogy átvészeljenek egy kihívásokkal teli napot.
A hálás ember mindig számolja az áldásait. Az áldások számbavétele a terhekkel szemben a hála gyakorlásának alapja, ami pozitív érzelmeket eredményez.
A hála és a megnövekedett életelégedettség közötti kapcsolat jól ismert a kutatásokban. Gyakorlással az egyének megtanulhatják, hogy a kihívásokat hálával kezeljék, és megtanulják a nagyobb képet látni. Ezt követően a hálaírásnak számos előnye van minden érintett számára, beleértve a társadalmi és egyéni előnyöket is.
Míg a hála egy egyénnél kezdődik, a hála hatása elterjedhet egy szociális hálózatban vagy egy dyadikus kapcsolatban. Az egyének gyakorolhatják a hálát, hogy bővítsék megbecsülésük körét, és a jólétük fokozása mellett önmagukra, másokra és a környezetükre is odafigyeljenek.
Megközelítés Elkerülés Konfliktus
Mentális egészségügyi megbélyegzés
Hogyan hagyjuk abba az aggódást
Hogyan hagyja abba a halogatás
Hogyan hagyjuk abba a túlgondolkodást
Érzelmi szabályozási készségek
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.