A legtöbben hallottuk már a meditáció erényeit újra és újra dicsérni. De mit tudunk valójában arról, hogyan működik a meditáció? Mi a meditáció? Mire használják a meditációt?
A meditáció mögött álló tudomány megértése sok ember számára vonzóbbá teheti a meditációt.
Neurológiai hatás: A meditáció fokozza az agyműködést, a stresszt kiváltó szimpatikus aktivációról a nyugtató paraszimpatikus válaszra vált, javítva a koncentrációt és az érzelmi szabályozást.
Egészségügyi előnyök: A rendszeres meditáció csökkenti a krónikus stresszt és a fájdalmat, elősegíti a szív egészségét és enyhíti a mentális betegségek tüneteit.
Mentális és érzelmi egészség: A meditáció segít fenntartani a jelenlétet a pillanatban, csökkenti a negatív gondolatokat, növeli a mentális stabilitást és a belső békét.
Beillesztés a mindennapi életbe: A légzőgyakorlatokat tartalmazó meditációs gyakorlatok beillesztése a mindennapi rutinokba jelentősen javíthatja mind a fizikai, mind a mentális egészséget, fokozva az általános jólétet.
Ahhoz, hogy belemerüljünk a meditáció működésébe, két elsődleges nézőpontból kell megvizsgálnunk a hatását: az agyra gyakorolt hatása és az általános egészségünkre és jólétünkre gyakorolt hosszú távú hatása.
A meditáció jelentős hatással van az agyra, befolyásolva mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus idegrendszert, amelyek döntő fontosságúak a stresszválasz szabályozásában. A rendszeres meditációs gyakorlat képes a szervezet egyensúlyát a szimpatikus idegrendszer stressz okozta aktivációjáról a nyugodtabb paraszimpatikus idegrendszerre áthelyezni. Ez a váltás csökkenti a stressz fizikai tüneteit, és alacsonyabb vérnyomással, jobb szívritmus-variabilitással és jobb emésztéssel jár.
A kutatások azt mutatják, hogy a meditáció fokozza az agy érzelmek feldolgozásának és a koncentráció fenntartásának képességét. MRI-vizsgálatok bizonyítják, hogy a következetes meditációs gyakorlat a figyelemhez, az érzelemszabályozáshoz és a mentális rugalmassághoz kapcsolódó agyi területeken változásokhoz vezet. Ez magában foglalja a prefrontális kéreg növekedését, az agynak azt a területét, amely a magasabb rendű agyi funkciókkal, például a tudatossággal, a koncentrációval és a döntéshozatallal kapcsolatos.
Kifejtve, hogy a meditáció hogyan befolyásolja az egészséget és a jólétet, gyakorlása hozzájárul a krónikus stressz és a fájdalom kezeléséhez és csökkentéséhez, amelyek számos egészségügyi problémához kapcsolódnak, beleértve a szívbetegségeket és a mentális betegségeket.
A mindfulness és más meditációs technikák gyakorlása segít fenntartani a jelen pillanatra való összpontosítást, csökkenti a negatív gondolatokat és javítja az általános mentális egészséget.
A meditáció nemcsak a fizikai egészségi problémák tüneteinek csökkentésében segít, hanem elősegíti a mély belső békét és a pszichológiai stabilitást is. A meditáció napi rutinba való beépítésével az egyének a krónikus fájdalom tüneteinek csökkenését, valamint a stressz és a szorongás érzésének jelentős csökkenését tapasztalják.
A meditáció rendszeres gyakorlása az érzelmi egészség javulásához is vezet. Az olyan technikák, mint a mantra meditáció, a tai chi és más, a tudatosságon alapuló gyakorlatok elősegítik a mentális nyugalom állapotát, segítenek a stresszhormonok kezelésében, és enyhítik a mentális egészséggel kapcsolatos küzdelmek hatásait.
A meditáció beépítése a holisztikus egészségmegőrzésbe erősítheti a fizikai előnyöket, és hozzájárulhat a krónikus betegségekkel szembeni hosszú távú ellenálló képességhez. A meditációs programok gyakran különböző gyakorlatokat tartalmaznak a különböző igényeknek megfelelően, a nagy intenzitású koncentrációs gyakorlatoktól kezdve, mint a tai chi, egészen a gyengéd mantraszavalásig, mind a kezdő, mind a tapasztalt gyakorlók számára.
Először is nézzük meg az agyat.
Alapvető fontosságú, hogy megértsük, hogyan működik az agy alapszinten, mielőtt mélyebbre ásnánk a meditáció agyra gyakorolt hatásaiban. A világról és a tapasztalataidról szóló információkat az agyadban lévő idegi áramkörökön keresztül gyűjtöd és értelmezed.
Ezek lényegében neuronhálózatok, amelyek szinaptikus kapcsolatokon keresztül kommunikálnak egymással. Ez azért a legfontosabb, mert idővel a legkevésbé használt kapcsolatok eltűnnek, a leginkább használtak pedig megerősödnek.
Meditáció közben a legjótékonyabb kapcsolatokat gyakorolod, amelyek szupererős eredményeket kínálnak az egészséged és a jóléted számára. Ezeknek a kapcsolatoknak az ismételt használata és erősítése a következő pozitív változásokat eredményezheti:
A gyógyszeres kezelés alatt az egyik cél az, hogy jobban tudatában legyünk a fizikai testünknek. Az a feladatod, hogy figyeld meg, hogyan érzi magát minden egyes részed - a válladban, a hátadban és a fejedben lévő érzéseket; milyen érzés, amikor a tüdőd minden egyes lélegzetvételkor kitágul és összehúzódik.
Ha észreveszed ezeket az érzéseket, akkor megerősödnek azok a kapcsolatok, amelyek arra vonatkoznak, hogy hogyan érzékeled és értelmezed a fizikai testtudatodat. A hatások idővel megmaradnak.
A meditáció egyik leggyakrabban említett előnye a figyelem javulása. Lényegében, amikor meditálsz, gyakorolod az agyad azon képességét, hogy egyszerre csak egy dologra koncentrálj.
Ez lehet a légzésed, egy mantra, egy tárgy, vagy egy vágyott érzelem vagy érzés (például a béke). Ezzel a gyakorlattal a megerősített fókuszod kiterjeszthető az életed más részeire is. Például jobban fogsz tudni zavartalanul időt tölteni egy projektre.
Mindenkinek van egy "Én-központ" az agyában. Tudományos neve a mediális prefrontális kéreg. Az agynak ez a része felelős az életed egyedi perspektívájának értelmezéséért - a tapasztalataidért és az érzelmeidért, amelyekhez kapcsolódsz.
Az "Én-központ" kapcsolatai a folyamatos meditáció után gyengülnek. Ez azonban jó, mert lehetővé teszi, hogy kevésbé koncentráljunk az álmodozó / merengő gondolatokra arról, hogy mit csinált rosszul az "én", hogyan szúrta el az "én", vagy hogyan fog az "én" elbukni.
A meditáció lelassít mindent - a gondolkodásodat, az érvelésedet és az érzelmeidet. Ez segít felismerni azokat a mintákat, amelyeket korábban talán nem vettél észre.
Ha például minden egyes alkalommal, amikor egy bizonyos fájdalmas élményre emlékszel, aggodalomba esel, akkor egy ideig tartó meditáció után talán tisztábban fogod érzékelni ezt a folyamatot. Így viszont jobban fogod tudni irányítani és szabályozni ezeket az érzelmeket, amikor legközelebb előjönnek. Ráadásul ezek a pozitív stresszkezelési hatások állítólag idővel megmaradnak.
A meditáció nem kitérés; ez a valósággal való derűs találkozás. - Thich Nhat Hanh
A meditációs gyakorlat szépsége, mint már említettük, az egészségünk és általános jólétünk minden aspektusára gyakorolt pozitív hatásában rejlik. A meditáció beépítése a napi rutinba gyorsan pozitív változásokat eredményez a napi rutinban, a fizikai egészségben, a mentális egészségben.
Hiszed vagy sem, de a mindfulness alapú stresszcsökkentő gyakorlatok, beleértve a meditációt is, pozitívan változtatták meg a dinamikát a poszttraumás stressz zavarban, irritábilis bél szindrómában és ADH-ban szenvedőknél.
Most pedig nézzük meg a meditációs gyakorlat néhány legkönnyebben elérhető előnyét.
A modern élet rendkívül gyors tempójú, ami végső soron megnövekedett stresszszinthez, pszichológiai zavarokhoz és fokozott szorongáshoz vezet. A mai valóság zűrzavarával való megküzdéshez és az abban való eligazodáshoz elengedhetetlen, hogy lelassítsunk és több békét ápoljunk a mindennapokban.
Mivel a meditáció önmagában is a lelassulásról szól, nagyszerű eszköz a nagyobb csend és nyugalom aktiválására. Annak ellenére, hogy a meditációs gyakorlat egy tényleges tevékenység, a mozgás megfordítására ésa belső munka elvégzésére összpontosít, egyszerűen a jelenre összpontosítva, ahelyett, hogy valami felé hajszolnánk.
A cél a csendben ülés, kivételesen a jelenlétre összpontosítva. Megfelelő módon gyakorolva a meditáció tökéletes orvosság azoknak, akik alvásproblémákkal küzdenek, mivel segít megnyugtatni az elmét lefekvés előtt.
A meditációs ülés minden egyes pillanata döntő fontosságú. A belégzés vagy kilégzés minden másodpercét tudatossággal és abszolút jelenléttel közelítjük meg. Ha egyszer elsajátítod ezt a mindfulness technikát a gyakorlás során, könnyen elkezded alkalmazni ugyanezeket az elveket a mindennapi rutinodban és minden kihívást jelentő pillanatban.
Gyakran gyakorolva a meditáció javítja az általános összpontosítást, bárhol és bármikor is legyünk.
Különösen a mindfulness meditáció edzi az agyadat arra, hogy észrevegye a körülötted és benned lévő apró dolgokat.
Ahelyett, hogy a múlt vagy a jövő megrázó és ijesztő eseményei elterelnék a figyelmedet, a jelen szépségére és pompájára figyelhetsz.
A meditáció kiválóan alkalmas görcsös vagy feszes izmok kezelésére. A test jobb tudatosságával tudatosan oldhatja a feszültséget azokon a területeken, amelyek összehúzódtak vagy különösen feszültek.
A modern ember negatív hatásainak leküzdése mellett a meditációval jól érezheted magad, és átveheted az irányítást a negatív gondolataid felett.
Az érzelemszabályozás a meditáció egyik fontos aspektusa, és jó bizonyítékok utalnak arra, hogy a következetes gyakorlás növeli a szerotoninszintet, azaz a boldogsághormonokat.
Íme néhány tipp, amely segít a meditáció elkezdésében.
Nem kell minden reggel és minden este két órát meditálni. Ha egyedül kezded, kezdj el meditálni mindössze napi öt-tíz percet. Alternatívaként kezdje el a gyakorlatot egy meditációs oktatóval.
A legjobb meditációs oktatók az Ön személyes igényeit szem előtt tartva dolgoznak, és a meditációs foglalkozást az Ön egyedi céljaihoz igazítják. Hogy tovább fokozd a meditációs képzésedet, elkezdhetsz hosszabb ideig meditálni egy tanárral. A figyelemre méltó dolog az, hogy azonnal pozitív változásokat fogsz észrevenni az életedben.
A meditáció egy utazás, nem pedig egy cél. Ne aggódj, ha nem kezdesz el rögtön meditálni. Ne aggódj, ha csak öt vagy tíz percet meditálsz. Ne aggódj, ha az első néhány meditációd során ingatagnak vagy kellemetlennek érzed magad - vagy ha az elméd elkalandozik. Mindezek a dolgok a tanulási folyamat részei.
Nem kell az életedet a meditációnak szentelned. Bárhol gyakorolhatod. A mindfulness például a meditáció testvére. Az odafigyeléssel az a cél, hogy minden figyelmedet és fókuszodat a jelen pillanatra irányítsd - függetlenül attól, hogy mi történik éppen. Ily módon a mindfulness technikák bárhol és bármikor alkalmazhatók.
Amikor úgy érzed, hogy az elméd elkalandozik egy feladat közben, stresszes helyzetben vagy harc vagy menekülés üzemmódban találod magad, térj vissza ahhoz, amit a meditáció során gyakoroltál, és alkalmazd a való életben.
Az irányított meditációk és a képi meditációk gyakran arra késztetnek, hogy valamire koncentrálj. Például összpontosíthatsz egy mantrára (egy személyes "jelmondat", amelyet meditáció közben ismételgetsz).
Vagy összpontosíthat egy békés környezet, például egy tengerparti táj vagy egy gyönyörű hegyi kilátás vizualizálására. Meditálhatsz egy gondolatra vagy érzésre is, például "béke", "együttérzés" vagy "nyugalom".
A meditációnak sokféle típusa létezik. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a leggyakoribb típusok közül:
A meditáció rendkívül hatékony, de ne feledje, hogy ez nem olyan, mintha tablettát szedne. Nem fogod látni, hogy a mentális állapotod egyik napról a másikra megváltozik. Ehelyett a folyamatos gyakorlással fokozatos fejlődést fogsz elérni.
Idővel képes leszel visszalépni, és valóban látni fogod, hogyan változott a mentális állapotod és a közérzeted a gyakorlással. Ezért fontos, hogy időt adjunk a meditációnak.
Hogyan működik a Mindfulness meditáció?
A meditáció ereje " the nerve blog | Blog Archive | Boston University
A meditáció érzelmekre gyakorolt hatása tartósnak bizonyult
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.