Az öntudatosság egyszerű definíciója az, hogy megfelelően ismerjük önmagunkat. Az önismeret megköveteli az emberektől, hogy befelé nézzenek, és reflektáljanak a motivációkra, gondolatokra, érzésekre és mintákra, elszakadva a külső világ befolyásától, hogy belsőleg kapcsolódjanak újra.
MI AZ ÖNISMERET?
Az önismeretnek két fő típusa van - belső és külső. A belső önismeret a belső én ismeretének és megértésének fejlesztése. A külső önismeret annak megértését írja le, hogy az ember hogyan mutatja magát a külvilágnak és hogyan lép kapcsolatba az emberekkel.
Az önismeret bizonyos szintjének kialakításához az embernek el kell gondolkodnia belső gondolatairól, érzéseiről, motivációiról és értékeiről. Az önismeret és a reflexió elősegíti az érzelmek és érzelmi reakciók jobb megértését. Érzelmi állapotaink megértése lehetővé teszi cselekedeteink és viselkedésünk jobb megértését.
A fokozott önismeret ellenáll a külső hatásoknak, támogatja a döntéshozatalt és javítja az érzelmi szabályozást, míg az önismeret fejlesztésének elsődleges eszköze, a meditáció teret ad a koncentrált önvizsgálatnak és önreflexiónak.
A meditáció során az önismeret a gyakorlat során felmerülő belső gondolatok és érzések elismerésével fejlődik. A mindfulness meditáció időt és teret biztosít a külső hatások nélküli összpontosításra, mivel célja a gondolatok és érzelmi minták ítélkezés nélküli felismerése. A mindfulness lehetővé teszi az önreflexiót és a személyes viselkedés és gondolatminták újraértékelését.
AZ ÖNISMERET ELŐNYEI
Az önismeret jótékony hatással van az általános jólétre és a mentális egészségre. Emellett az önfejlesztés lényeges aspektusa, amely kapcsolódik a készségtanuláshoz és a célok eléréséhez. A nagyobb önismeret lehetővé teszi az emberek számára, hogy megértsék értékeiket és azonosítsák belső motivációikat.
Ez az intrinzik motiváció fogalma, amely a külső jutalmak helyett a belső motivációt jelenti. Az intrinzik motiváció létfontosságú ahhoz, hogy elkötelezettnek, elkötelezettnek és kiteljesedettnek érezzük magunkat. Az önismeret segít azonosítani a belső motivációs tényezőket, és ellenállni a külső elfogultságoknak és hatásoknak, ami nagyobb beteljesüléshez vezet.
A fokozott önismeret segít fejleszteni az érzelmi intelligenciát, ami elengedhetetlen a motiváció és a kreativitás fokozásához, az empátia fejlesztéséhez, az erősebb személyközi kapcsolatokhoz és a zökkenőmentes kommunikációhoz. A tanulmányok azt mutatják, hogy a magas érzelmi intelligencia döntő fontosságú a vezetői pozíciókban.
Az érzelmi állapotok megértése és tudatosítása segít a reakciók kezelésében. A harcolj vagy menekülj stresszreakció csökkenti a döntéshozatali képességet, míg az önismeret és az érzelmi intelligencia segít legyőzni a reakciót és logikus döntéseket hozni, amikor ezeket az érzelmeket tapasztaljuk.
Az önismeret másik előnye, hogy segít az önbecsülés és az önbizalom építésében, mivel az egészséges önvizsgálat és önreflexió nem irányulhat önbírálatra vagy kritikára. Az önvizsgálatot időnként összetéveszthetjük a ruminációval, ami a negatív gondolatmintákba való beleragadást jelenti. Az egészséges önismeret fejlesztése során a reflexiónak produktívnak és nem ítélkezőnek kell lennie.
Végül pedig az önismeret pozitívan befolyásolja a kreativitást, a döntéshozatalt és a termelékenységet. Egy tanulmány kimutatta, hogy a magas önismerettel rendelkező emberek hajlamosabbak proaktívabbak lenni a munkahelyi környezetben.
AZ ÖNTUDATOSSÁG JELLEMZŐI
A nagyfokú önismeret jelei közé tartozik, hogy szilárd és egészséges kapcsolatokat ápol másokkal. A magas fokú önismerettel rendelkező emberek képesek azonosítani személyes céljaikat és értékeiket, ami lehetővé teszi számukra, hogy döntéseket hozzanak, és nagyobb kontrollt gyakoroljanak az életük felett.
Könnyű észrevenni egy mélyen öntudatos személyt, ha figyeljük a viselkedését és hallgatjuk a gondolatmenetét. Az öntudatos emberek nem félnek felelősséget vállalni a tetteikért és másokért. Hajlamosak őszinték lenni, szavaikban abszolút átláthatóságot mutatnak, és természetüknél fogva nagyon empatikusak. Az egyik fő jele annak, hogy valaki öntudatos, a hallgatás és a beszéd közötti arány. A fokozott önismerettel rendelkezők nagyszerű és mély hallgatósággal rendelkeznek.
Nagyon fontos megérteni, hogy nem létezik objektív önismeret. Bár az önismeret lehetővé teszi önmagunk mélyebb megértését, az ember személyes nézőpontból végez önértékelést.
HOGYAN LEHET FEJLESZTENI AZ ÖNISMERETI KÉSZSÉGEKET
Az önismeret fejlesztésének számos módja van. Az önismeret fejlesztésének egyik módja, hogy időt fordítunk önmagunk megértésére, valamint az alapvető értékek és személyes törekvések felvázolására. Ez történhet naplóírás vagy céllisták készítése révén. Az önreflexiót szolgáló naplózás segít az érzelmek és a tipikus érzelmi reakciók további azonosításában. Hasznos, ha kívülről is kapunk perspektívát, például megkérdezzük a barátainkat és a családtagjainkat arról, hogyan reagálunk bizonyos helyzetekre.
Egy másik megjegyzés: a munkahelyi visszajelzések kérése növelheti a karrierút erősségeinek és kihívásainak tudatosságát. Az új tevékenységek és tapasztalatok kipróbálása, valamint önmagunk tudatosítása ezekben a helyzetekben segít az önismeret szintjének további növelésében. A fejlett önismeret lehetővé teszi azt is, hogy őszinte visszajelzéseket és különböző nézőpontokat kapjunk anélkül, hogy erősen személyeskedni szeretnénk.
HOGYAN NÖVELI A MEDITÁCIÓ A BELSŐ ÖNISMERETET
Az önismeret elmélete a mindfulness meditáció egyik központi elve. A mindfulness meditáció segít az önismeret ápolásában azáltal, hogy időt hagy arra, hogy a tudatosságot a külső világból a belső világba helyezzük át. A mindfulness meditáció erősíti az érzésekre és a tudattalan gondolatokra való összpontosítást, és elfogadja őket olyannak, amilyenek. A mindfulness-gyakorlat megköveteli, hogy az ember a jelen pillanatban legyen, és objektíven befelé tekintsen a gondolatokra, érzésekre és érzelmekre. Lényeges, hogy ne ítélkezzünk a belső gondolatok felett, hogy az egészséges önvizsgálat és a fokozott önismeret ideje legyen.
Tanulmányok kimutatták, hogy a meditáció megváltoztathatja azokat az agyi területeket, amelyek segítenek az önismeret növelésében. A Havard orvosi iskola felmérése szerint a meditáció növelte a szürkeállományt a hippokampusz területén, amely az önismerettel és az önvizsgálattal függ össze. A mindfulness meditáció a belső érzések és gondolatok objektív és ítélkezésmentes tudomásulvételére összpontosít; ezért segíthet csökkenteni a rágódást és az aggódó gondolatokat.
GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK AZ ÖNISMERETRŐL.
MILYEN MÁS MÓDJAI VANNAK AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSÉNEK?
- Önreflexív naplóírás
- Jóga gyakorlat
- Szándékok meghatározása
- Visszajelzés kérése
- Többet hallgatni
- Önismereti képzésben való részvétel
- Szociál- és klinikai pszichológia tanulása
- Életvezetési tanácsadóval dolgozni
VANNAK-E AZ ÖNISMERETNEK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI?
Általánosságban az önismeret két nagy kategóriába sorolható:
- Privát önismeret
- A belső én megértése, beleértve a gondolatokat, saját érzelmeket és érzéseket is
- Nyilvános öntudat
- A külső érzékelés és a másokkal való kapcsolatok megértése
VANNAK-E NEGATÍV ASPEKTUSAI AZ ÖNISMERETNEK?
- A magas belső önismeret leggyakoribb negatív aspektusa a túlzott gondolkodás és a negatív belső gondolatokra való összpontosítás. A tudatos önérzékelés kialakításakor döntő fontosságú, hogy az önelfogadást is kialakítsuk. Nagyon könnyű az öntudatos gondolkodás csapdájába esni, amikor megpróbáljuk megérteni önmagunkat. A negatív gondolatok elfogadásával, a tárgyilagos értékelésre való törekvéssel és az önbecsülés gyakorlásával ez megelőzhető.
- A magas külső öntudatosság leggyakoribb negatív aspektusa a szociális szorongás és az öntudatlanság. Ez abból adódhat, hogy az ember nagyon is tudatában van a társadalmi nyomásnak, és aggódik amiatt, hogy mások hogyan látják őt.
- Bár egyesek azt gondolhatják, hogy az önismeret összefügg a nárcizmussal, ez nem így van. A magas fokú nárcizmussal rendelkező emberek általában alacsonyabb önismerettel rendelkeznek, mivel nem tudatosulnak bennük a hibáik és kihívásaik.
AZ ÖNTUDAT ÉS A TUDATOS TUDATOSSÁG UGYANAZ A DOLOG?
- Különbség van az önismeret és a tudatos tudatosság között, bár mindkettő az én objektív értékelőjeként szolgál, és lehetővé teszi, hogy különböző perspektívákat hozzunk be az életünkbe.
- A tudatos tudatosság azt jelenti, hogy tudatában vagy a környezetednek, a környezetednek és a testednek. Ezzel szemben az önismeret a belső gondolatok, érzelmek és reakciók megértésében nyilvánul meg, valamint abban, hogy ezek hogyan befolyásolják a külsővel való kapcsolatokat.
- Mindkét kifejezés olyan lelkiállapotokat jelöl, amelyek nagyobb tisztaságra és egészségesebb belső normákra törekszenek.
ANAHANA MEDITÁCIÓS FORRÁSOK
MEDITÁCIÓS WIKIK
Vezetett meditáció szorongás esetén
MEDITÁCIÓS BLOGOK
Hivatkozások
Meditációval nő az öntudatosság | HuffPost Life
Az önismeret 11 legfontosabb előnye a tudomány szerint
A Harvard tanulmánya szerint a meditáció javítja az önismeretet - Welnys
Mi az önismeret és miért fontos? [+5 mód a növelésére]
Mi az önismeret? És hogyan lehet ezt ápolni?
Regionális üzleti felülvizsgálat
Az önmeghatározás elmélete: Hogyan magyarázza a motivációt?
Az öntudatosság hatásainak mérése: Az önismeret eredményei kérdőív felépítése - PMC
Öntudatosság | The Myers-Briggs Company
Lehetsz-e túlságosan öntudatos? | Psychology Today Magyarország
Az önismeret fejlesztése: 16 tevékenység és eszköz az értelmes változáshoz
