Tudjon meg többet a motivációról: hogyan lesznek és maradnak motiváltak az emberek, az inspiráció típusai, valamint az önmegvalósítás, az önmeghatározás és az önhatékonyság fejlesztésének és javításának módjai.
A motiváció a "motívum" szóból származik, amely azokat az igényeket, vágyakat vagy késztetéseket foglalja magában, amelyek az egyént a feladatok és célok elérésére ösztönzik. A motiváció lényegében az ösztönzés jelenléte, amely cselekvésre készteti az embereket.
A motiváció az egyén cselekedeteit, hajlandóságát és vágyát irányítja egy cél vagy jutalom elérésére. Ez készteti az embereket döntések meghozatalára és célok kitűzésére. De mindenekelőtt a motiváció az, amiért végigviszik azokat a cselekvéseket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy elérjék céljaikat. A motiváció az a belső hang, amely az egyént a céljai elérésének útján tartja, még akkor is, ha ez kihívást jelent.
A motiváció erőteljes erő és jelentős tényező az életút során, amely a növekedés és fejlődés alapvető emberi szükségletéből fakad. Az egyén által érzett motiváció erőssége befolyásolja, hogy milyen valószínűséggel változtat viselkedésén és szokásain céljai elérése érdekében.
Számos tényező járul hozzá azonban ahhoz, hogy az egyén mennyire motivált a kitűzött cél vagy referenciaérték elérésére. Azt, hogy az egyén mennyire motivált, befolyásolja, hogy mennyire akarja a célt, mit fog nyerni a cél elérése után, és mit fog veszíteni, ha nem éri el a célt - ezek gyakori példák a motivációhoz hozzájáruló tényezőkre.
Az emberi motiváció más állatokhoz képest azért érdekes, mert segít az embereknek konkrét célokat kitűzni maguk elé. Segít nekik abban is, hogy problémákat oldjanak meg, régi szokásaikon változtassanak, és megbirkózzanak a kihívásokkal és lehetőségekkel, amelyekkel naponta találkoznak.
Fontos szerepet játszik az egyének életében, mivel arra ösztönzi őket, hogy szenvedélyeiket kövessék, kapcsolatokat keressenek, és magas elvárásokat támasszanak személyes erőfeszítéseikkel szemben. A motiváció az emberi viselkedés, érzés és gondolkodás megváltoztatásának útja. Valami megkülönböztető jegyet tükröz minden egyes emberben, és lehetővé teszi számukra, hogy értékes ellenőrző pontokat érjenek el a személyes jólétben, például az életcél megszerzése, a mentális és fizikai jólét fokozása, az interperszonális kapcsolatok javítása és a munkahelyi környezetben a termelékenységre való törekvés.
A motiváció számos értékes betekintést nyújt az embereknek az emberi természetbe is, megmagyarázza, hogy az emberek miért tűznek ki célokat, miért törekszenek az eredményekre és a hatalomra, valamint a pszichológiai intimitásról és az érzelmek (félelem, harag és együttérzés) megéléséről is.
Ha motivált, könnyebben hozhatunk olyan döntéseket, amelyekkel közelebb kerülhetünk az említett cél eléréséhez. A motiváció segít az egyénnek abban, hogy arra koncentráljon, amit el kell végezni, ahelyett, hogy elterelődne vagy unatkozna. A motiváció segítheti az egyének önmeghatározását azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy azonosítsák a bennük ható erőket, és megtanulják, mi motiválja őket a leginkább, hogy elérjék céljaikat vagy vágyaikat az életben.
A motiváció különböző típusai az intrinzik motiváció, az extrinsic motiváció, a családi motiváció és a teljesítménymotiváció.
Az intrinzik motiváció az egyénen belül abból a belső vágyból fakad, hogy egy adott feladatot elvégezzen, vagy elérjen egy adott sikert vagy jutalmat. Az intrinzik motiváció arra utal, amikor az egyének azért tesznek valamit, mert az megfelel az érdeklődési körüknek, szenvedélyeiknek, hitrendszerüknek vagy személyes értékeiknek és a hozzá kapcsolódó fontosságnak.
Az intrinzikailag motivált egyének keményen dolgoznak anélkül, hogy külső ingerekre lenne szükségük ahhoz, hogy egy adott viselkedés felé tereljék őket. A belső jutalmak táplálják ezeket a motivátorokat. Az a tudat és elégedettség, hogy valaki a szenvedélyeit követi az életben, gyakori és erős intrinzik motivátor. Az intrinzik motivátorok hosszú ideig képesek az egyént egy célra összpontosítani, mivel erősebbek és kevésbé érzékenyek a külső beavatkozásra.
Az egyén mélyen gyökerező vágyai rendelkeznek a legnagyobb motiváló erővel. Ezek a vágyak általában az elfogadás, a kíváncsiság, a rend, a becsület, a függetlenség, a hatalom, a társadalmi kapcsolatok és a társadalmi státusz elérése iránti igény vagy vágyakozás.
Az extrinzik motiváció az egyénen kívüli tényezőkből ered. Ez magában foglalja a viselkedésből vagy a cél elérésének sikeréből származó extrinsic jutalmakat (külső jutalmakat), például a társaktól vagy felettesektől érkező dicséretet vagy érvényesítést, a tudományos érvényesítést, a társadalmi elismerést és elfogadást, valamint a fizikai jutalmakat pénz vagy a siker trófeái formájában.
Az intrinzik és extrinzik motivátorok közötti különbségek abban rejlenek, hogy az egyén miért akarja elérni a céljait. Az intrinzikailag motivált egyének általában érdeklődés, elégedettség vagy öröm alapján végeznek tevékenységeket. Ezzel szemben az extrinsic motivációban a cél a tevékenységtől eltérő eredmény.
Fontos tisztázni, hogy az extrinsic motivátorok vagy külső jutalmak általában ideiglenesek. Amikor az embereknek azonnali jutalmat kínálnak, sikerélményt és motivációt éreznek, de csak rövid távon. Ezek az extrinsic jutalmak idővel általában csökkenő értékűek, ami azt jelenti, hogy a jövőben nem biztos, hogy hasznos motivátorok lesznek ugyanannak az egyénnek. Az ilyen típusú motivációtól való függés a legtöbb emberben elégedetlenséget okozhat, amint a cél elérése óta a jutalom elérte a célját.
Egyes kutatások szerint a családi motiváció a motiváció harmadik típusa. A motiváció különböző formákat ölthet a családi kontextusban, beleértve az intrinzik és extrinsik motivációkat. Az intrinzik motiváció a személyes értékekből, szenvedélyekből és a céltudatosságból ered, míg az extrinsic motiváció külső jutalmakból vagy nyomásból.
A családi motiváció kiemelkedő támogatást és bátorítást nyújt, elősegíti az összetartozás és a kapcsolat érzését.A családi motiváció mély céltudatossággal és lendülettel tölti fel az egyéneket. Akár a szeretetteljes kapcsolatok, a közös értékek, akár az ellátás és a hajtás vágya révén.
Az emberek hajlamosak arra, hogy a család vagy a közeli rokonok által motiváltnak érezzék magukat, mivel a család intrinzik és extrinzik motivátorként egyaránt fontos szerepet tölt be. A családot segíteni vagy támogatni akarás eredhet egy intrinzik motiváló belső késztetésből, hogy lássa a szeretteit boldogulni, és olyan külső motiváló tényezőkből, amelyek az egyén számára előnyösek a családi egység sikeréből.
A teljesítménymotiváció a cél elérésének állandó gondolatától függ, anélkül, hogy a cél elérésekor külső jutalomra gondolnánk. Ez a motiváció inkább a cél tényleges teljesítésén, mint magán a jutalmon alapul. A motiváció egyéb típusai közé tartozik a teljesítménymotiváció, a tanulási motiváció, az attitűdmotiváció, az ösztönző motiváció, a szociális motiváció és a félelemmotiváció.
A motivációnak három fő összetevője van: aktiválás, kitartás és intenzitás. A három komponens a viselkedés azon aspektusait foglalja magában, amelyek az egyén motivációjának mozgatórugói, és meghatározzák az egyén által érzett motivációs szintet.
Az aktiválást úgy határozzuk meg, mint az egyén döntését egy viselkedés elkezdéséről. Az aktiválásra példa egy adott tanfolyamra való beiratkozás a diploma megszerzése érdekében. A motiváció aktivációs összetevője létfontosságú elem az emberi viselkedés mögött álló hajtóerő megértésében.
Az aktiválás a viselkedés beindítására és ösztönzésére utal, ami az egyént céljai felé tereli. Az aktiválás magában foglalja azokat a fiziológiai és pszichológiai folyamatokat, amelyek cselekvésre ösztönzik az egyéneket. Magában foglalja a tevékenységekbe való bekapcsolódáshoz és a célok eléréséhez szükséges mentális és fizikai energiakeltést.
A motiváció hat típusa, köztük a teljesítmény, a hatalom és a hovatartozás, az egyéneket egyedi szükségleteik és vágyaik alapján aktivizálhatja. A motiváció különböző típusainak megértésével az egyének olyan specifikus kiváltó okokra támaszkodhatnak, amelyek aktiválják a hajtóerejüket, és a siker felé terelik őket.
Az önmotiváció növelése kulcsfontosságú az aktiválás optimalizálásában, kiemelve az olyan technikákat, mint a célok kitűzése, a pozitív szokások ápolása és a növekedési gondolkodásmód fenntartása. Az aktiválás sokrétű természetének megértése és az önmotivációt fokozó stratégiák alkalmazása jelentősen befolyásolhatja az egyén általános jólétét és sikerét.
A kitartás magában foglalja a kezdeti feladatra irányuló folyamatos kemény munkát és erőfeszítést annak ellenére, hogy bizonyos szakaszokban/pontokon akadályokba ütközik. A kitartásra példa a rendszeres részvétel az órákon annak ellenére, hogy fáradtak vagyunk vagy megijedünk az anyagtól. A motiváció kitartó összetevője döntő fontosságú szempont, amely meghatározza az egyének kitartását és állhatatosságát céljaik elérésében.
A kitartás az erőfeszítések fenntartására és az elkötelezettség fenntartására utal a kihívások vagy kudarcok ellenére. Magában foglalja az energia és az erőforrások tartós alkalmazását egy adott cél érdekében. Szorosan kapcsolódik a belső motivációhoz, amely olyan belső tényezőkből ered, mint a személyes érdekek és értékek.
A teljesítménymotiváció szerepe a kitartás elősegítésében erős, mivel az egyének személyes fejlődésre és a céljaik elérésével járó elégedettségre törekszenek. Az önmotiváció növelése hozzájárul a kitartáshoz. Az olyan technikák, mint a vizualizáció, az önreflexió és a mások támogatásának keresése segíthetnek a kitartás képességének előmozdításában. A növekedési gondolkodásmód kialakítása és a pozitív szemlélet fenntartása szintén fokozhatja a kitartást az akadályokkal való szembenézés során.
A motiváció kitartó összetevőjének megértése és ápolása elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyének leküzdjék a küzdelmeket vagy az útakadályokat, fókuszban maradjanak, és végül hosszú távú sikereket érjenek el.
Az intenzitás az egyéneknek a céljaik vagy feladataik eléréséhez szükséges lendületére és koncentrációjára utal. Az intenzitás magában foglalja az egyének lendületét és elszántságát, amely különböző helyzetekben és feladatokban eltérő lehet.
A magas intenzitású viselkedésre példa az a diák, aki rendszeresen jár az órákra, rendszeresen részt vesz a professzorral folytatott megbeszéléseken, és kihasználja a tanórán kívüli lehetőségeket, hogy a jó jegyek jutalmául szolgáljon. A többi diák elvárt viselkedésével ellentétben ez a folyamatos figyelem az adott óra anyagára magas intenzitásúvá teszi ezt a diákot.
Mindezen összetevők mértéke befolyásolja, hogy az egyén el tudja-e érni a kívánt célt. Az erős aktiváció azt jelenti, hogy az egyének nagyobb valószínűséggel tűznek ki és követnek célokat. Ugyanakkor az intenzitás és a kitartás határozza meg, hogy az egyének mennyi erőfeszítést fordítanak a cél teljesítésére.
Mind a belső, mind a külső tényezők befolyásolhatják az intenzitást. Az intrinzik motiváció, amelyet a személyes érdekek és értékek vezérelnek, magas fokú intenzitást eredményezhet, mivel az egyének mély elégedettséget és örömöt találnak törekvéseikben. Ezzel szemben az extrinsic motiváció, mint például a jutalmak vagy az elismerés, felerősítheti az intenzitást azáltal, hogy külső ösztönzőket nyújt a nagy erőfeszítésekhez.
A motivációnak különböző típusai vannak, köztük a növekedési motiváció, amikor az egyéneket a személyes fejlődés és a folyamatos fejlődés lehetősége motiválja. Ez az intrinzik motivációs típus nagy intenzitású erőfeszítésekhez vezethet, mivel az egyének arra törekszenek, hogy teljes potenciáljukat elérjék. Az önmotiváció fokozása kulcsfontosságú az erőfeszítések fokozásához.
Ez a fejlődés magában foglalhatja a világos célok kitűzését, a pozitív gondolkodásmód fenntartását és a példaképek vagy mentorok inspirációjának keresését. Az intenzitás ápolásával az egyének energiájukat és összpontosításukat a törekvéseikre irányíthatják, maximalizálva az elérési és sikerképességeiket.
Különböző pszichológiai elméleteket javasoltak az emberi viselkedés mögött meghúzódó motiváció magyarázatára. Az alábbiakban bemutatunk néhány elméletet, amelyek a motivációt magyarázzák.
A motiváció csökkentési elmélete szerint az egyéneket leginkább az alapvető biológiai vágyaik - többek között az étel, a víz és az alvás - kielégítésének igénye motiválja.
Abraham Maslow szükséglethierarchiájának elmélete azon alapul, hogy az egyénnek szüksége van az alapvető fiziológiai szükségletek kielégítésére, mielőtt a pszichológiai vágyakra terjeszkedne. Miután a fiziológiai szükségletek kielégítésre kerültek, a hangsúly a többi szükségletre helyeződik át, beleértve a biztonságot, a szociális szükségleteket, az önmegvalósítást és az önbecsülést.
Az ösztönelmélet szerint az emberi ösztönök motiválják az egyéni viselkedést is. Az ösztönök veleszületett vagy rögzített viselkedési minták. A pszichológusok, köztük Sigmund Freud, William McDougal és William James azt javasolják, hogy a viselkedést vezérlő és motiváló alapvető emberi ösztönök, mint például a szeretet, a biztonság, a félelem és a tisztaság, döntő fontosságúak a szervezet túlélése szempontjából.
A motiváció arousal-elmélete szerint az egyének önmotiváltan olyan viselkedéseket folytatnak, amelyek lehetővé teszik számukra az optimális arousal-szint fenntartását - az alacsonyabb arousal-szinttel rendelkező egyéneknek szükségük van pihentető hobbikra, például sétára és olvasásra. Ezzel szemben a magas arousal-szükséglettel rendelkezőket az olyan izgalomkereső és izgalmas viselkedések motiválják, mint az autóversenyzés.
A Frederick Herzberg által javasolt kétfaktoros elmélet szerint a munkahelyi elégedettséghez sajátos motivációs tényezők vezetnek. Ezzel szemben más tényezők, az úgynevezett higiéniai tényezők hiánya munkahelyi elégedetlenséghez vezethet. A higiéniai tényezők jelenléte nem javítja a munkahelyi elégedettséget. Hiányuk azonban alacsonyabb motivációhoz és munkahelyi elégedettséghez vezethet.
A motiváló tényezők vagy kielégítő tényezők közé tartozik a felelősség, a növekedés, az előrelépés, az elismerés, a munka és a teljesítmény. Az elégedetlenkedő vagy higiéniai tényezők közé tartoznak a munkakörülmények, a magánélet, a fizetés, a munkahely biztonsága, a státusz, a politika, a felügyelet és a személyközi kapcsolatok.
A munkavállalói motiváció kialakítása új szokások kialakítását, jutalmazási rendszer felállítását és a munkával való elégedettséghez vagy elégedetlenséghez vezető egyéni motivátorok megtalálását jelenti.
A motiváció alapvető fontosságú az emberek szükségleteinek, vágyainak és cselekedeteinek okait illetően. A következő egyedi jellemzőkkel és tulajdonságokkal rendelkezik.
A motiváció egy soha véget nem érő és folyamatos utazás. Mert az emberi vágyak, kívánságok vagy kívánságok végtelenek, és nem elégíthetők ki egyetlen szükséglet egyetlen pillanatban történő kielégítésével. A folyamat dinamikus és állandóan változó; ahogy az egyének élnek és fejlődnek, úgy változnak a motivációik is.
A kielégítetlen szükséglet feszültséget hoz létre a személy motivációs központjában, amely serkenti a késztetést. Ezek a késztetések olyan viselkedés keresését generálják, amely kielégíti a szükségletet és csökkenti a feszültséget, ezáltal növeli a motivációt.
A motiváció dinamikus és összetett tevékenység az ember pszichéjében. Mélyen kapcsolódik az emberi viselkedéshez, amely soha nem statikus, folyamatosan változik, ahogy az egyén fizikai és érzelmi szükségletei az élet és a fejlődés folyamatai során változnak.
A motiváció fogalma többnyire pszichológiai jellegű. Az egyénben működő erőkre támaszkodik, amelyek arra késztetik, hogy bizonyos módon cselekedjen vagy ne cselekedjen. Azt, hogy az egyén ezeket a cselekedeteket a jólétére nézve előnyösnek vagy hátrányosnak ismeri-e fel, az határozza meg, hogy mi motiválja a cselekedeteit és az életében kitűzött célokat, vagy azok hiányát.
Ez az a folyamat, amely arra ösztönzi vagy bátorítja az egyéneket, hogy erőfeszítéseket tegyenek a szervezeti célok elérése és szükségleteik kielégítése érdekében, motiválja őket a kitűzött célok elérésére.
A motiváció célorientált cselekvéshez vezet, mivel a szervezeti célok eléréséhez és a személyes szükségletek kielégítéséhez vezet.
A motiváció lehet pozitív vagy negatív. A pozitív motiváció (a répa megközelítés) olyan jutalmakat kínál, mint az elismerés, az előléptetés és a státusz. A negatív motiváció (bot megközelítés) a büntetéseket, bírságokat és büntetéseket hangsúlyozza.
Mindenki tapasztalja a motiváció és az akaraterő ingadozását. Az egyének egy bizonyos ponton nagyon motiváltnak, hajtottnak és lelkesnek érzik magukat. Míg máskor motiválatlanok és bizonytalanok abban, hogy megvan-e bennük a kellő lendület a kitűzött célok eléréséhez. Szerencsére kidolgozhatnak olyan stratégiákat, amelyek segítenek növelni a lendületüket és a motivációjukat.
A motiváció fenntartása és a motiváció javítása reális és elérhető célok kitűzésével érhető el, amelyek az egyén megélhetését szolgálják. Ha ezeket a célokat kezelhetőbb, kisebb lépésekre bontjuk, könnyebbé tehetjük a célok követését és elérését, miközben bizalmat építhetünk az egyénnek a cél kitűzésére és elérésére való képességébe.
Az elérhetetlen célok kitűzése miatt az egyén úgy érzi, hogy túlterhelt és motiválatlan a céljai eléréséhez. A célok apró lépésekre való lebontása segíthet a motiváció növelésében, mivel az egyén hosszú távú sikert érhet el.
A motiváció növelésének másik fontos módja a sikerek elismerése és megünneplése. Ez a gyakorlat növeli az önbizalmat, és döntő fontosságú a motiváció szempontjából. Ha az egyének bíznak a képességeikben, akkor hisznek magukban, hogy olyan célokat is megvalósíthatnak, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek. Képességeiket és készségeiket ki tudják használni egy-egy kitűzött feladat vagy cél megvalósítására.
Amikor az egyének bizonytalanok a képességeiket illetően, a teljesítményekre való összpontosítás emlékezteti őket a múltbeli eredményeikre. Ezekre az eredményekre való reflektálás segíthet az egyéneknek nyomon követni a fejlődésüket, korlátozhatja az önbizalomhiányt és segíthet azonosítani erősségeiket. Amint az egyének azonosítják erősségeiket, energikusnak, feltöltöttnek és motiváltnak érzik magukat.
Végül, a kihívások elfogadása és a kihívásokkal való szembenézés, valamint a fejlesztések és gyengeségek azonosítása, amelyeken az egyén dolgozhat, lehetővé teszi az egyének számára, hogy képzettebbnek és képzettebbnek érezzék magukat, ami pozitív eredményeket és nagyobb motivációt eredményez.
A különböző motivációs elméletek különböző erőket írnak le, amelyek irányítják és vezetik az emberi motivációt, és mindenki számára más-más motivátorok működnek. A motiváció megértése az élet minden területén kulcsfontosságú, mivel segít az egyéneknek a megfelelő célok követésében és kitűzésében, valamint a motiváció növelésében.
Számos tényező gátolhatja vagy károsíthatja a motivációt, például a mindent vagy semmit gondolkodás, az a meggyőződés, hogy mindent gyorsan kell elérni, és hogy a célok elérésének ugyanaz a megközelítése/módszere mindenki számára működik.
Ezért a végső cél az, hogy az egyének felismerjék motivációik vagy azok hiányának okát, hogy dolgozzanak céljaikon vagy javítsák a motivációjukat. A motiváció tartós hiánya olyan mentális egészségügyi állapotokkal is összefügg, mint a depresszió. Ezért ha az egyének két hétnél tovább tartó rossz hangulatot, motiválatlanságot vagy apátiát éreznek, fontos, hogy beszéljenek egészségügyi szakemberrel.
Megközelítés Elkerülés Konfliktus
Mentális egészségügyi megbélyegzés
Hogyan hagyjuk abba az aggódást
Hogyan hagyja abba a halogatás
Hogyan hagyjuk abba a túlgondolkodást
Motiváció: Tetteink mozgatórugója
A motiváció típusai - belső és külső motiváció
Amotiváció 9 típusa a céljaid megvalósításához - LifeHack
7 hatékony módszer az önmotiváció növelésére - Thrive Global
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.