Manapság a mindennapi élet számos aspektusa kiválthat stresszreakciókat, például a munkahelyi határidők, a kapcsolatok és a családi kötelezettségek. Bár a stresszreakció várható, a krónikus és hosszú távú stressz károsan befolyásolhatja az elmét és a testet.
A stresszreakció az a mód, ahogyan a szervezet reagál az észlelt fenyegetésekre. Mindenki érezte már a stresszreakciót, a szívdobogást és az izzadó tenyereket, amikor egy állásinterjúra ment. Ez a szervezet menekülés vagy harc válasza, amely segít az embereknek túlélni, amikor a környezetükben lévő veszélyekkel szembesülnek. Napjainkban a stresszválasz a mindennapi élet stresszoraira adott válasz lehet, beleértve a környezeti stresszt és a pszichológiai stresszt is.
A stresszre adott válaszreakciót a vegetatív idegrendszer irányítja, amely szimpatikus idegrendszerre és paraszimpatikus idegrendszerre oszlik. A szimpatikus idegrendszer felelős a szervezet harcolj vagy menekülj válaszreakciójáért. A szimpatikus idegrendszer stresszes eseményre vagy észlelt veszélyre reagál. Számos élettani változást vált ki, többek között megnövekedett szívritmust, vérnyomást, légzésszámot, izomfeszültséget és vércukorszintet.
A stresszreakció kiváltó okát először az amygdala érzékeli, amely az agy érzelmi feldolgozásért felelős része. Az amygdala ezután érzékeli a potenciális fenyegetést, és üzenetet küld a hipotalamusznak. A hipotalamusz az agynak az idegrendszerrel kommunikáló része. A hipotalamusz ezután információt küld a mellékveséknek, amelyek felszabadítják az adrenalin és a noradrenalin hormonokat. A mellékvesék a vesék tetején helyezkednek el, és két részből állnak: a mellékvesekéregből és a mellékvesekéregből. Az adrenalin az a hormon, amely fiziológiai változásokat okoz a szervezetben, például megnövekedett pulzusszámot, megnövekedett vérnyomást és vércukorszint felszabadulását.
A mellékvesék stressz hatására a kortizol nevű hormont is felszabadítják. Amikor az adrenalin kezdeti szintje csökken, egy másodlagos stresszválasz kezdődik, amelyet HPA-tengelynek neveznek, és amely a szimpatikus idegrendszert tartja aktívan. Ebben a másodlagos rendszerben a hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormont (CRH) bocsát ki, amely az agyalapi mirigyet az adrenokortikotrop hormon (ACTH) nevű hormon felszabadítására készteti. Végül ezekre válaszul a mellékvese kortizolt szabadít fel. A kortizol egy szteroid hormon, amely a stresszválaszban arra szolgál, hogy a szervezetet ebben a stresszes állapotban tartsa. A kortizolnak más létfontosságú szerepe is van a szervezet számára, többek között szabályozza az anyagcserét, a vérnyomást, a vércukorszintet és a szervezet alvási ciklusát.
Általában, amint az érzékelt fenyegetés vagy stresszor csökken, a stresszreakció lecseng, és a szervezet visszatér a normális működéshez. Ez egy természetes és egészséges válasz a felmerülő stresszhelyzetekre. A krónikus stresszt átélő személynél a harc vagy menekülés válasz nem csökken, és a stresszhormonok szintje hosszú ideig magas marad. A krónikus vagy hosszú távú stressz megemelkedett kortizolszintet eredményezhet. Az emelkedett kortizolszint hatással lehet az immunrendszerre, az emésztőrendszerre és a reproduktív rendszerre.
A stresszreakció kellemetlen tüneteket okozhat, például szívdobogást, de amint a stresszor megszűnik, a stresszhormonok szintjének csökkennie kell, és a szervezetnek vissza kell térnie a normális működéshez. A szervezet normális működését befolyásolja, ha a stresszválasz hosszú ideig aktiválva marad. A krónikus stressznek számos káros hatása van a szervezetre, és más egészségügyi problémákat is kiválthat. A krónikus, hosszú távú stressz a következőkhöz vezethet: Emésztési problémák, migrén, szorongásos zavarok, izomfeszültség, álmatlanság, alvásproblémák, és a csökkent immunrendszeri aktivitás miatt gyakran megbetegszik.
A krónikus stressz összefügg más betegségekkel, például magas vérnyomással, szorongással és depresszióval, függőséggel, elhízással stb. A krónikus stressz egészségtelen megküzdési mechanizmusokat eredményezhet, beleértve az alul- vagy túlfogyasztást, a túlzott alkoholfogyasztást, a dohányzást stb.
Az egyik stresszcsökkentő technika a meditáció gyakorlása. A meditáció segít ellazítani mind az elmét, mind a testet. A meditáció beépíthető a napi rutinba, és segíthet valakinek felkészülni a napjára, segíthet elaludni, vagy akár segíthet elgondolkodni a tipikus stresszkiváltó tényezőkön és reakciókon.
A rendszeres testmozgás szintén a stressz csökkentésének hatékony formája. A testmozgás minden formája, beleértve az állóképességet, az erősítést, az alacsony intenzitású és a magas intenzitású testmozgást is, jótékonyan hat a stressz csökkentésére. A testmozgás a fizikai egészség megőrzésében is segít, és javíthatja az energiaszintet és az alvás minőségét. A jóga olyan mozgásforma, amely segít csökkenteni a stressz-szintet. A jóga fokozza az endorfinok felszabadulását; segít a fizikai egészség javításában és a mentális ellazulásban.
Az alvás a testi és a lelki egészség létfontosságú része. A megfelelő alvás segíti a testet és az elmét abban, hogy kezelni tudja a stresszhatásokat az életben. Az olyan relaxációs technikák, mint a progresszív izomrelaxáció segíthetnek az elalvásban és a jó alvási rutin kialakításában.
A naplóírás olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az ember elgondolkodjon a személyes stressz kiváltó okokon. A naplóírás abban is segíthet, hogy az ember egészséges és hatékony stratégiákat dolgozzon ki a stresszel való megküzdésre. Végül, a stressz kezelésében nagyon fontos a szociális támogatáshoz való kapcsolódás. Ha támogató barátokkal és családtagokkal vesszük körül magunkat, az óriási különbséget jelenthet a stresszel való megküzdésben.
A szervezet stresszreakcióval készül fel az elmét és a testet a lehetséges fenyegetésekre vagy veszélyekre. Az olyan fiziológiai reakciók, mint a megnövekedett pulzusszám, a megnövekedett légzésszám és a vércukorszint felszabadulása felkészítik a testet és az elmét arra, hogy felkészüljön a veszély elől való menekülésre vagy a harcra. A stresszreakció segíthet a mindennapi élet kihívásaival való szembenézésben, mivel egy energiahullámot, valamint fokozott tudatosságot és összpontosítást biztosít számunkra.
A stressz bizonyos szintjei teljesen normálisak, sőt egészségesek. Amikor a stressz hosszú távú fizikai tüneteket kezd okozni, mint például migrén, emésztési problémák, álmatlanság stb., az annak a jele, hogy a stressz szintje túl magas.
Számos oka van annak, hogy az emberek miért reagálnak különbözőképpen a stresszre, vagy miért birkóznak meg könnyebben vagy nehezebben az élet stresszhelyzeteivel. A stresszszint és a stresszreakció genetikai összefüggésekkel is rendelkezhet. Jelentős életesemények is befolyásolhatják, hogy valaki hogyan reagál a stresszre, különösen gyermekkorban. A stressz mindenkire másképp hat, és a stresszre adott személy stresszreakciója a környezetével, a szociális támaszokkal és a megküzdési mechanizmusokkal is összefügghet.
Az integrált stresszválasz (ISR) egy olyan sejtszintű mechanizmus, amely akkor aktiválódik, amikor a sejteket akut stressz éri, például tápanyaghiány vagy vírusfertőzés. A fehérjetermelést úgy állítja be, hogy segítsen a sejtnek megbirkózni az ismétlődő akut stresszel és helyreállítani a homeosztázist. Az ISR csökkenti az általános fehérjeszintézist, miközben növeli a specifikus fehérjék termelését, amelyek segítik a stresszválaszrendszert és a sejtek helyreállítását.
A stresszválasz megértése - Harvard Health
A krónikus stressz veszélyezteti az egészséget - Mayo Clinic
A stressz hatása a szervezetre
Krónikus stressz > Tájékoztatók > Yale Medicine
A stressz hatása a szervezetre
Meditáció: A stressz csökkentésének egyszerű és gyors módja.
Jóga a stressz ellen: Légzés, pózok és meditáció a szorongás megnyugtatására
A stressz hatása a szervezetre
Kortizol: Mi ez, funkció, tünetek és szintek
A krónikus stressz veszélyezteti az egészséget - Mayo Clinic
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.