Az aggódási ciklus megállításának kulcsa a kiváltó okokkal való szembenézés és a gondolkodásmód megváltoztatása. Az ellazulást, a meditációt és a pozitivitást fokozó mentális és fizikai technikák alkalmazása csökkenti a stresszt.
Az aggodalom több, mint egy egyszeri alkalom miatti szorongás; fokozódhat és krónikussá válhat. Az aggodalom bármi miatt kialakulhat, a munkahelytől kezdve a családtagokon át az életig. Az élet olyan embert próbáló helyzeteket teremt, amelyek gyakran megkérdőjelezik, hogyan fogunk reagálni, vagy mennyire lesz ránk hatással. Az állandó aggódás szorongást és negatív érzéseket kelt, ami veszélyezteti az érzelmi és fizikai egészséget.
Az aggodalom azt jelenti, hogy folyamatosan olyan gondolatok járnak az elmében, amelyek valamilyen konkrét dologgal kapcsolatosak. Az aggodalom oka lehet egy komor, baljós érzés is, amiatt, hogy valami történhet. Az aggódás helye az agynak az a része, amely a viselkedési és érzelmi reakcióinkért és feldolgozásunkért felelős, a limbikus rendszer. Az aggódás csak az emberekben fordul elő, az állatokban nem.
A legtöbb ember az egészségével, az életében bekövetkező nagyobb változásokkal, valamint a munkával vagy az iskolával kapcsolatos feladatokkal kapcsolatban aggódik. Ez fokozott stresszhez vezet, ami álmatlan éjszakákat okozhat. Az álmatlanság csökkenti a napközbeni energiát és növeli a negatív gondolatokat. Az ember nem tud megfelelően pihenni, és az elméje aktívan él az aggodalomban. Az állandó aggodalom csökkenti a boldogságot és az örömöt, és megzavarja a mindennapi életünket.
Az állandó vagy folyamatos aggodalom a krónikus stressz jele, amely krónikus aggódássá válhat. A test reagál a negatív gondolatokra, de az elme nem ad okot arra, hogy miért. A túlzott aggódás pánikba, félelembe és idegességbe taszítja az elmét, ami kiegyensúlyozatlan és negatív életszemléletet eredményez. Az aggodalom szorongást szül, és amikor ezek a gondolatok a mindennapi életben megjelennek, az élet minden területén érezhetőek, például a munkában, a pénzügyekben és a tanórán kívüli tevékenységekben, amelyekben az ember rendszeresen részt vesz. A stressz egészségtelen állapotba hozza az elmét, ami veszélyes az érzelmi erőre és az energiaszintre, amely lehetővé teszi a szükséges feladatok elvégzését.
A szorongás az aggodalom és a nyugtalanság kombinációja. A krónikus aggódás a generalizált szorongásos zavar (GAD) egyik fő tünete. Az általános szorongásos zavar diagnosztizálásához olyan speciális kritériumoknak kell megfelelni, mint az aggódás kontrollálásának vagy csökkentésének nehézsége, a legalább hat hónapon át tartó túlzott aggódás, valamint az aggódás okozta egyéb fizikai tünetek, például feszülő állkapocs. Ez nem tévesztendő össze egy kisebb, időszakos aggódási mintával, amely nem egyenlő a GAD-mal.
Az általános szorongásos zavar negatívan befolyásolhatja az érzelmi és fizikai egészséget. Álmatlanságot, gyomorproblémákat, fejfájást, koncentrációhiányt és izomfeszültséget okoz, ami nyugtalanság érzéséhez vezet. Az aggodalomra reagálva agresszív viselkedést is produkálhat, és az érzéseit a környezetében lévő embereken vezetheti le, vagy a fájdalmat kábítószerrel vagy alkohollal való visszaéléssel zsibbaszthatja el.
Trauma lehet egy közelmúltbeli sérülés, családon belüli erőszak, kábítószer- és alkoholfogyasztás vagy haláleset a családban. Ez lehet egy olyan trauma is, amelynek tanúja volt valaki más, és amely nem önnel történt meg. Azok a gyerekek, akik bőséges bántalmazásnak és traumának voltak szemtanúi vagy mentek keresztül, gyakrabban tapasztalnak szorongásos zavarokat, mint azok, akiket kisebb trauma ért. Azok az egyének, akik többször is átéltek traumát, hajlamosabbak a túlzott aggodalomra, mert annyiszor kerültek traumatikus helyzetbe.
Az emberek kevesebbet vesznek részt társasági eseményeken, mert stresszelnek a másokkal való érintkezés miatt, vagy aggódnak, hogy valami szörnyűség fog történni. Ez társadalmi elszigetelődéshez és a világtól való elzárkózáshoz vezethet. A túlzott aggódás erősen befolyásolja az elmét, mivel az aggodalmak gondolatai az agyból származnak.
A szociális szorongás megnehezíti a szórakozást, az élet élvezetét és a barátokkal és a családdal való együttlétet. A rossz mentális egészség miatt sok mindenről lemaradsz. Az elmét kaotikus, hangos zűrzavarnak érzi, és a pozitív érzéseket nem érzi. A mentális egészség hatással lehet a higiéniára és a kognitív teljesítményre, például a problémamegoldásra is. Az olyan mentális egészségügyi problémák, mint a depresszió, krónikus aggodalmat is kiválthatnak.
A házimunka, a munka vagy az iskolai kötelezettségek súlyosan megterhelhetik az élet mentális és fizikai aspektusait - hosszú munkaórák, nehéz emberekkel való foglalkozás, vagy több feladat, amelyet határidőre el kell végezni. Az aggodalom azt a gondolatot váltja ki belőlünk, hogy nem tudjuk befejezni vagy elvégezni a feladatokat, vagy hogy az idő nem a mi oldalunkon áll.
A betegségek diagnosztizálása, az egészségügyi ijesztgetések és a kórtörténet komoly aggodalmakat okozhat. Sokan akkor is aggódnak, hogy betegek, ha nem mutatnak tüneteket. Az egészségügyi aggodalmak vonatkozhatnak saját magukra vagy egy szerettükre.
Az aggodalom befolyásolhatja az életminőséget, és idővel vagy rövid időn belül az egészségi állapot romlásához vezethet. A félelem miatt a szervezet harci üzemmódba kerül. A túlzott aggodalomnak a szervezetre ható tünetei a fejfájás, a pánikroham, a heves szívdobogás, valamint az immunrendszerrel és az emésztőrendszerrel kapcsolatos problémák. A félelem harc vagy menekülés üzemmódba helyezi az ember szervezetét.
Az aggodalom nehézségekhez vezethet a produktivitásban, mert elvonja az ember figyelmét az iskoláról, a munkáról, az iskolai és a társadalmi életről. A szorongás felemészti a gondolkodást. Íme, hogyan csökkentheti az ember az aggodalom szintjét, és kezdhet el élni.
Szembe kell néznie az aggodalmakkal, és be kell iktatnia egy olyan időszakot a napba, amikor figyelmet fordíthat rájuk, és van ideje aggódni. Ez segít csökkenteni a stresszt és a szorongó gondolatokat, és javítja az alvás minőségét. Kezdje azzal, hogy kiválaszt egy olyan napszakot, amikor körülbelül 20 percet szán arra, hogy leüljön és aggódjon. Fordítson teljes figyelmet és ismerje el minden aggodalmát. Leírhatja őket, gondolkodhat rajtuk fejben, vagy hangosan is gondolkodhat. Ha az aggodalmaira koncentrál, rájöhet, hogy ezek az aggodalmak kevésbé voltak súlyosak, mint gondolta.
A reggel a legjobb időpont az aggodalomra, mert ez felszabadítja az aggodalmaktól a nap hátralévő részében. Nem kell terhet cipelnie egész nap. De a késő esti aggódás is remekül alkalmas arra, hogy megtisztítsa az elmét a gondoktól, és leadja a nap folyamán felhalmozott súlyt.
Még a beállított aggodalmi időszakok ellenére is előfordulhat, hogy ezeken a tervezett időpontokon kívül is felmerül a probléma. Ez a gyakorlat arra hivatott, hogy lehetővé tegye az aggodalmak irányítását. Ez segíthet megállítani a nap folyamán tapasztalt aggódást. Az elméd szabadon összpontosíthat produktívabb gondolatokra.
Készítsen naplót papíron vagy elektronikus eszközön, és naponta kövesse nyomon, hogy mi okoz Önnek szorongást. Jegyezze fel, hogy hol volt, milyen stressz-szintje volt, és mi vezetett ahhoz, hogy úgy érezte, ahogyan érezte magát. Az írás bármikor előfordulhat, és néhány szótól egész bekezdésekig terjedhet. A naplót egész nap vigye magával. Foglalkozzon mindennel, ami szorongó gondolatokat okoz, mivel a naplóírás enyhíti a stresszt és javítja az alvás minőségét.
A naplóírás azért fontos, mert néha nem vesszük észre, hogy krónikus szorongásos tüneteink vannak. A jegyzetelés segíthet rájönni, hogy mi vált ki bizonyos érzelmeket és miért. Az aggodalmaskodási minták elszakítják elménket és lelkünket, ezért a mindennapos megfigyelés kulcsfontosságú a szorongás kezelésében. A naplózás által nyugodtabbnak érezhetjük magunkat, és értelmes dolgokra koncentrálhatunk.
Nyugtassa le a stresszt, az idegeket és a szorongást azzal, hogy közvetlenül beszél valakivel az életéből. Racionalizálhatja érzéseit, és segítséget vagy támogatást kérhet másoktól. Győződjön meg róla, hogy ez olyan valaki, akinek nyugodtan megnyílhat, és akiben megbízik. A valakivel való beszélgetés segíthet csökkenteni az aggodalom szintjét, mert kiszabadította a gondolatait az elméjéből. Az aggodalmaskodás elvonja az elmét a családi és baráti kapcsolatok elmélyítésétől. Egy másik emberrel való kommunikáció segíthet abban, hogy kevésbé érezzük magunkat magányosnak, és segíthet abban, hogy úgy érezzük, meghallgatnak és meglátnak bennünket.
A negatív gondolkodás gyakori, amikor aggódsz. Fokozatosan úgy kezded érezni, hogy te vagy a probléma, és semmi sem fog javulni az életedben. A negatív gondolatok elkerülésének egyik legjobb módja, ha sportolsz és megmozgatod a tested. Ez egy hasznos depresszióellenes terápia, amely endorfint szabadít fel és ellazítja a testet.
Ha megteheted, az is jó ötlet, ha eltávolodsz az olyan környezettől vagy emberektől, akik miatt a negatív gondolkodásod megmarad. Azok, akik depresszióban vagy poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvednek, veszélyesebbnek látják a környezetüket. Kimerülnek és rossz stresszkezelési módokat alkalmaznak. A legrosszabb forgatókönyveket feltételezik, és mindent feketén-fehéren látnak, küzdve a problémák megoldásával vagy megszüntetésével.
Koncentrálj a negatívumokra; miért gondolod, hogy nem fogod elérni a céljaidat? Úgy gondolod, hogy semmit sem érsz? Miért nem látja a helyzet boldog végét? A negatívumok értékelésével elkezdhetsz rámutatni az ellenkező, pozitív helyzetekre. Lehet, hogy pozitív oldala is van annak, hogy nem kaptál munkát egy bizonyos cégnél, vagy egy bizonyos problémád megoldása könnyebb, ha a megoldásra gondolsz, ahelyett, hogy a problémára koncentrálnál úgy, ahogy van.
A rövid ideig tartó aggódás csökkenti a szorongást. A technikák elterelik az érzelmeidet, és azt a látszatot keltik, mintha elérnél valamit. Megoldást hoz a problémára, néha a probléma felmérésével és azonosításával.
A mély légzés segít abbahagyni a jövő miatt való aggódást, és segít, hogy jobban jelen legyél. Vegyen nagy, de lassú lélegzetet, hagyja, hogy a levegő megtöltse a tüdejét és a hasát. Ezután lassan lélegezzen ki a szájon keresztül, vagy ha kényelmetlenül érzi magát, lélegezzen ki az orrán keresztül. Ha aggódsz, a légzésed nem nyugodt, és légzési nehézségeket vagy mellkasi görcsöket okozhat, ami általában pánikroham esetén figyelhető meg.
A légzőgyakorlatok a lelki béke érzését hozzák el. Segíthet jobban aludni, felfrissülve ébredni, és megelőzheti a pánikroham lehetőségét. Egy másik mélylégzési módszer a 4-7-8-as technika. Miközben négyig számolsz, lassan lélegezz be. Folytassa ezt addig, amíg el nem ér hétig. Lélegezzen ki egy számolás erejéig, majd ismételje meg tízszer.
A meditáció nagyszerű eszköz a koncentráció javítására, mert fokozza a relaxációt és a boldogságot. A meditáció elvonja a figyelmedet az aggodalmaskodástól is, így a céljaidra és a feladataidra koncentrálhatsz. A tudatosság gyakorlása során a bal agyfélteke tevékenységét is serkenti.
A mindfulness meditáció egy olyan gyakorlat, amely az elmét, a testet és a lelket a jelen pillanatba hozza. Keressünk egy csendes helyet, ahová letelepedhetünk. Csukja be a szemét, és lélegezzen mélyeket. Húzza figyelmét a légzésre, és engedje el a jövőre és a múltra vonatkozó gondolatokat.
Amikor valaki sportol, az endorfinoknak nevezett vegyi anyagok által kiváltott pozitív érzéseket vált ki. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy enyhítsük a kellemetlen érzelmeket, és az önbecsülés növelésével javítsuk a fizikai és mentális egészséget. A testmozgás lehet futás, séta a környéken, sportolás és edzőterembe járás.
A test izmai megfeszülnek, ha stresszt érez. Ez az izomfeszülés leginkább az állkapocsban és a vállakban figyelhető meg, ami krónikus izomfeszültséghez vezethet, mivel az aggodalommal fokozódik.
Ha szorong, vegyen mély lélegzetet, és határozza meg, hogy a testén hol érzi magát feszültnek. Ez mélyebb kapcsolatot teremt a mentális és a fizikai állapotod között. Kezdd azzal, hogy lenézel a lábadra, és a fejed felé eső testrészeidre összpontosítasz. Ez segíteni fog abban, hogy földhözragadtabbnak érezd magad, és ne aggódj tovább.
Ehhez kiváló eszköz a progresszív izomrelaxációs technikák. Ez segít abban, hogyan lehet abbahagyni az aggódást, csökkenti az izomfeszültséget. A légzőgyakorlatokkal együtt ezek kiváló módszerek a stressz kezelésére, és segítenek azoknak az egyéneknek, akik krónikus aggódónak tartják magukat.
A 333 szabály arról szól, hogy használd az érzékszerveidet, hogy megtaláld a jelenlétet a pillanatban, és segítsen csökkenteni és kezelni a szorongást.
Nézz körül, és nevezz meg három dolgot, amit látsz
Azonosítson három hallott hangot
Mozgassa meg a kar, a boka vagy az ujj három csontját, vagy érintse meg a külső tárgyakat.
Ez a folyamat segít abban, hogy a rendkívüli szorongás pillanataiban is földhözragadtnak érezd magad. A 333-as szabály hasznos és egyszerű technika, és hasznos eszköz a túlterhelt érzések kezeléséhez. A 333 szabály nem gyógymód, mivel nem gyógyítja a szorongást.
Az állandó aggodalom a generalizált szorongásos zavar (GAD) tünete lehet. Forduljon orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez a diagnózissal kapcsolatban. A szorongás befolyásolja a mentális jólétet, mivel ez a forrása minden agyi tevékenységnek, különösen a limbikus rendszernek. Az aggódás olyan sokáig folytatódhat, hogy állandóvá válik. A krónikus aggódás arra összpontosít, hogy olyan problémára fordítsuk a figyelmet, amely legtöbbször nem sürgős, és nem engedi, hogy a jelen pillanatra koncentráljunk.
A problémák felemésztik az elmét, és úgy érezzük, hogy megrekedtünk a stressz okozta helyzetekben. Néha az állandó aggódás és a problémákon való gondolkodás segít az embereknek megoldani, hogy miért is aggódnak egyáltalán. A naplóírás, a meditáció és a testmozgás segíthet proaktívan csökkenteni az aggodalmat és a szorongást. Ha megtanulunk lazítani, az jobb a mentális egészségünknek, és boldogabbá tesz bennünket.
Te irányítod vagy döntesz arról, hogy mire gondolsz. Külső erők gondolatokat ültethetnek a fejedbe, de a tested az, aki eldönti, hogyan reagálsz ezekre a gondolatokra. Azzal kezdődik, hogy az agyat arra képezzük ki, hogy előre lássa és elviselje a bizonytalanság bizonyosságát.
Az agynak tudatában kell lennie az aggodalom gondolatainak és érzéseinek, hogy felmerüljenek. Ezért a szervezet megfelelő reakciót fejleszt ki. Próbáljon meg azonnal megoldást találni az aggodalmára. Önnek megvan a hatalma vagy az irányítása, hogy megváltoztasson néhány dolgot. Például felveheti a kapcsolatot egy pénzügyi tanácsadóval, vagy készíthet egy költségvetési tervet, ha a pénz miatt aggódik. A megoldásodban produktívnak kell lenned, hogy az agyad ne legyen tele szorongó gondolatokkal.
https://www.verywellmind.com/how-can-i-stop-worrying-so-much-2583982
https://www.betterup.com/blog/worry?hs_amp=true
https://www.helpguide.org/articles/anxiety/how-to-stop-worrying.htm
https://www.choosingtherapy.com/how-to-stop-worrying/
https://www.forbes.com/health/mind/how-to-stop-worrying/
https://www.talkspace.com/blog/stop-worrying/
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.