A plantáris fasciitis nevű állapot a láb, különösen a sarok fájdalmának egyik leggyakoribb oka. Ez egy fájdalmas sarokszindróma, amely a lábfej egy meghatározott anatómiai régiójának, a talpi fasciának a gyulladását foglalja magában, ami szúró fájdalmat okoz lépések közben.
A sarkfájás vezető oka a talpi fasciitis. Járás közben a sarokba szúró fájdalom jellemzi, amelyet a lábfej egy meghatározott anatómiai régiójának túlzott kopásból eredő gyulladása okoz.
A talpi fascia egy vastag kötőszöveti sáv, amely a lábfej alján fut végig, és összeköti a sarokcsontot a lábujjakkal. Ha ez a rostos szövet begyullad, azt talpi fasciitisznek nevezzük.
A sarkantyú egy csontkampó, amely a lábfej sarokcsontján alakulhat ki. A talpi gyulladáshoz hasonlóan ezt is okozhatja a láb hosszú távú terhelése.
Az emberek a hasonló kórképek és tünetek miatt összekeverik a talpi fasciitist és a sarokgyulladást. Mindkettő a sarkon és a sarok körül található, és fájdalmat okozhat ezen a helyen.
Az egyik nagy félreértés az, hogy a saroksarkantyú mindig lábfájdalmat okoz. Ezzel szemben a sarok- vagy csontsarkantyúk gyakran nem okoznak tüneteket.
A két állapotot a lábfájás különböző megjelenési formáinak felismerésével tudjuk megkülönböztetni egymástól.
Tanulmányok kimutatták, hogy a legtöbb 50 év feletti, talpi fasciitiszben szenvedő ember arról számolt be, hogy a fájdalmaik rokkantságot okoznak, szemben a sarokgyulladással, amely csak minden 20. emberből 1-nek okoz fájdalmat. A talpi fasciitis kezelése szintén különbözik a sarokgyulladás kezelésétől.
Amint fentebb említettük, a talpi fasciitis leggyakoribb tünete a sarokfájdalom.
Ez a sarokfájdalom azonban különbözik az általános idiopátiás sarokfájdalomtól. Van néhány sajátossága, amely segít az orvosoknak diagnosztizálni, megkülönböztetni és megfelelően kezelni. A plantáris fasciitis egyéb, kevésbé ismert tünetei közé tartoznak:
A talpi fasciitiszben szenvedők fő panasza a fájdalom a sarok vagy a lábfej alján, a talpi fascia területén.
Általában a talpi gyulladás csak az egyik lábfejben fordul elő, de néha mindkét lábfejet érintheti.
Az ebből az állapotból eredő talpi sarokfájdalomról ismert, hogy idővel fokozatosan alakul ki. A fájdalom típusa jellemzően egyénenként változik; lehet tompa vagy éles.
Mások égő vagy fájdalmas érzést éreznek a lábfejük alján, amely a kiindulási pontból sugárzik kifelé.
Mint említettük, a fájdalom jellemzően reggel, a nap első néhány lépésének megtételekor rosszabb, és természetesen javul a nap folyamán, ahogy a sarok felmelegszik és fellazul.
A talpgyulladásból eredő sarokfájdalom jellemzően hosszú ideig tartó tevékenység után jelentkezik; a fájdalom általában nem az említett tevékenység közben, hanem annak abbahagyása után jelentkezik. Ez a fájdalom a talpi fascia fokozott irritációjának vagy gyulladásának köszönhető.
A talpi fasciitis pontos oka továbbra is meghatározatlan.
A talp talpi szalagja a sarokcsontot a lábujjakkal összekötő szövetszalag. Támogatja a lábfej boltozatát, és elnyeli az ütéseket járás, futás vagy ugrás közben.
A talpszalag feszültsége és terhelése apró szakadásokat okozhat. Az izmok szakadásaitól eltérően az olyan rostos szövetek, mint a fascia, évek óta irritációt vagy gyulladást okozhatnak.
Járás közben viszont éles fájdalmat fogunk tapasztalni.
Bár nem világos, hogy mi okozza közvetlenül ezeket az állapotokat, a kutatók találtak bizonyos kockázati tényezőket, amelyek hajlamosíthatnak az egyénre e fájdalmas állapot kialakulására.
Mint minden egészségügyi állapot, az életkor mindig kockázati tényező. Ebben a különleges állapotban a 40 és 60 év közötti emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg.
Ez a tény valószínűleg a lábszövetek nagyobb törékenységének köszönhető, miközben ebben a korban még viszonylag aktívak.
Egy 80 éves, törékenyebb szövetekkel rendelkező személy általában óvatosabb lesz a fizikai tevékenységek végzése során.
Gyakran csak rövid ideig végzik ezeket a tevékenységeket egyéb fájdalmak, kellemetlenségek vagy egészségügyi tényezők miatt.
Bizonyos tevékenységek során óvatossággal járva az időseknél kisebb valószínűséggel alakul ki talpi fasciitis plantaris.
Mint említettük, a speciális gyakorlatok nagymértékű kopást okozhatnak a sarkon és a szomszédos szöveteken. Az olyan tevékenységek, mint a hosszútávfutás, a balett és az aerob tánc növelhetik a talpgyulladás kockázatát. Még a hosszan tartó állás is veszélyeztetheti az embert.
A lábszerkezet is szerepet játszhat a probléma kialakulásának valószínűségében. Különösen a lúdtalp, a magas boltozat vagy a rendellenes járás vagy futás növelheti a kockázatot.
Ezek a sajátosságok befolyásolják a súly eloszlását a lábfejben, és néha a szokásosnál nagyobb terhelést jelentenek a talpizomzatra.
A talpi fascia nagyobb terhelésével növelheti a talpi fasciitis kialakulásának esélyét. A testsúly az egyik olyan tényező, amely a lábfejnek ezt a részét megterheli.
A túlzott testsúly a lábfej ezen részének kopását okozhatja, és növelheti a talpi fasciitis kialakulásának esélyét.
Végül a foglalkozási tényezők is növelhetik a talpi fasciitis kialakulásának esélyét.
Különösen azok a munkakörök, ahol az ember hosszú ideig van a lábán, mint például a gyári munkások vagy az egészségügyi dolgozók, nagyobb stressznek teszik ki a talpizomzatot, ami viszont ehhez az állapothoz vezet.
A talpi fasciitis diagnosztizálásához fizikális vizsgálatokra és egyéb tesztekre van szükség.
Mint sok egészségügyi állapot, orvosa fizikai vizsgálatot végez, hogy ellenőrizze az olyan jeleket, mint:
Ez a vizsgálat segít kizárni más lábproblémákat, amelyek fájdalmat vagy duzzanatot okozhatnak a láb különböző régióiban.
Az orvos a fájdalom jellegének felmérése érdekében konkrét lábmozgásokat is kérhet.
Ezek a mozgások tájékoztatják az orvost arról, hogy a fájdalom bizonyos mozgások hatására romlik-e vagy javul, ami segíthet kizárni más gyakori ortopédiai lábproblémákat.
A fizikális vizsgálat tartalmazhat olyan elemeket is, amelyekkel ellenőrizhető a lábban lévő idegek állapota.
Az orvos a következőket ellenőrzi:
Az orvosok fizikális vizsgálattal szilárd hipotézist kaphatnak a talpi fasciitisről, de ezek ellenőrzéséhez, valamint a strukturális és anatómiai problémák megjelenítéséhez képalkotó vizsgálatokra van szükség.
A talpi fasciitis kezelése sokkal egyszerűbb, ha a probléma vizuálisan is megjelenik.
A kezelések folytatása előtt vizsgálatokkal, például röntgen- vagy MRI-vizsgálatokkal kizárható a törés és megerősíthető a talpi fasciitis plantaris.
Az ultrahangvizsgálat, bár ebben az esetben nem olyan gyakori, használható a lábszövetek megvastagodásának, károsodásának vagy meszesedésének megfigyelésére.
Súlyos vagy makacs esetekben műtétre lehet szükség a talpi fasciitis kezelésére.
A következő esetekben javasolhat orvosa műtéti beavatkozást:
Műtétre akkor kerülhet sor, ha az állapot akadályozza a munkaképességet vagy a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységek elvégzését.
Bár általában nagyon előnyös, a sebészeti kezelést általában kerüljük, hacsak nem szükséges.
A gastrocnemius recesszió egy sebészeti eljárás, amelyet akkor végeznek, amikor már próbálkoztak nem sebészeti kezelésekkel, de azok többnyire hatástalannak bizonyultak. A műtét elsődleges célja az egyén életminőségének javítása.
Ha a talpi fasciitisben szenvedő egyén kipróbálta a fizikoterápiát és az összes nyújtó gyakorlatot, az orvos javasolhatja ezt az eljárást a láb bokamozgékonyságának növelése és a talpi fasciára nehezedő stressz oldása érdekében.
Ez a műtét a vádliizom és az inak meghosszabbításával történik az alsó lábszár hátsó részén. A vádli meghosszabbodása lehetővé teszi, hogy a sarok természetesebb helyzetbe kerüljön.
Sok beteg számolt be alacsonyabb fájdalomszintről, valamint megnövekedett mobilitásról és aktivitásról a műtét utáni felépülést követően.
A plantáris fascia felszabadítása olyan sebészeti eljárás, amelynek céljai és előnyei hasonlóak a gastrocnemius recesszióéhoz. Ez azonban csak a legsúlyosabb esetekben történik.
Ez a műtét a gyulladt talpi szövetek nagy feszültséggel járó bemetszéseinek vagy részeinek eltávolításával jár.
Ez a műtét segíthet csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat a lábfejben, mivel felszabadítja a talpi fascia feszültségének nagy részét. Ez csökkenti a fájdalmat, növeli a vérkeringést és a mobilitást.
Összességében a gyógyulás után az emberek általában jelentős javulást tapasztalnak a fájdalomban.
Sok embert nem érdekelnek a talpi fasciitis műtéti kezelései, és gyakran az állapot nem elég súlyos ahhoz, hogy szükség legyen ezekre a kezelésekre.
A sebészeti kezelések elég invazívak lehetnek, különösen egy idősödő ember számára, és az orvosok mindent megtesznek, hogy elkerüljék ezt az eredményt. Sokan nem műtéti kezeléssel orvosolhatják a talpi fasciitiszüket.
Sok szolgáltató a fájdalom és a gyulladás enyhítésére vény nélkül kapható gyógyszereket, például NSAID-okat (nem-szteroid gyulladáscsökkentők) ajánl.
Ezek közé tartozhatnak:
Ezekről ismert, hogy csökkentik a gyulladást és ezáltal a fájdalmat. Ezáltal kevesebb fájdalmat érezhet, és felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot.
A plantáris fasciitis kezelésére gyakran alkalmazott gyógyszerek másik csoportja a kortikoszteroidok. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek jelentősen csökkentik a gyulladást. Ezek lehetnek tabletta vagy injekció formájában.
Orvosa szteroid injekciókat írhat fel a talpi fasciitis plantaris kezelésére. Ezek az injekciók gyakran ismétlődnek, amíg a probléma teljesen meg nem szűnik, és gyakran felgyorsítják a gyógyulást, miközben csökkentik a fájdalmat.
A talpi fasciitis kezelési terv másik lényeges része a pihenés. A fájdalmat okozó tevékenységek szüneteltetése elengedhetetlen a gyógyuláshoz.
Bár kihívást jelent, a fizikai tevékenység szüneteltetése vagy korlátozása a fájdalom csökkentése érdekében jelentősen javíthatja a prognózist.
A gyulladással a szervezet védekezik a sérülések vagy fertőzések ellen. A talpgyulladás esetében a szervezet megpróbál védekezni a sérülés ellen. A gyulladás jelentősen csökkenthető az érintett terület jegelésével. Ha naponta kétszer 10-15 percigjegeljük a lábat, az jelentősen javíthatja a gyógyulást.
A plantáris fasciitis okától vagy kockázati tényezőitől függően az ortézis vagy a cipőbetétek és az éjszakai sín hasznos lehet.
Ha az egyénnek lúdtalpa van vagy abnormálisan magas a boltozata, az ortézisek segíthetnek kitölteni ezeket a helyeket és jobban alátámasztani a lábat. Az éjszakai sínt otthon is lehet viselni, hogy alvás közben támogatást nyújtson.
Ez megelőzheti a talpi fasciitist, felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot, és megakadályozhatja az állapot rosszabbodását, például a talpi fascia szakadását.
Nemcsak az ortézisek, az éjszakai sín és a cipőbetétek előnyösek, hanem a támogató cipők általában véve is alapvető fontosságúak a kockázat csökkentésében és a talpi fasciitis kimenetelének javításában.
Az elhasználódott cipő az egyik leggyakoribb módja annak, hogy a láb elhasználódjon. Az elhasználódott, puha talpú cipők gyenge boltozati alátámasztást biztosítanak, és akár lábívproblémákat és lúdtalpat is okozhatnak.
A nem csak az egyénnek megfelelő, de támogató és jó minőségű cipő viselése kimutatta, hogy a talpi fasciitis ezzel javul.
A talpi fasciitisben szenvedő egyénekkel való munka során a fizikoterápiák a talpi fascia, az Achilles-ín és a vádli izmainak nyújtásával kezelik az állapotot.
Ennek a megközelítésnek a célja a szövetek egészségének javítása és az Achilles-ín feszültségének enyhítése a talpi fasciitis kezelésének részeként.
A nyújtással javul ezeknek az izmoknak és szöveteknek a rugalmassága, és ezáltal csökken a sarokfájdalom.
A fizikoterápiás gyakorlatok a lábra összpontosítanak, hogy az egész lábban stabilitást teremtsenek, és megerősítsék az érintett izmokat és a talpizomzatot. Az erős vádliizmok erős talpizomzatot jelentenek.
A lökéshullám-terápiák, például az extracorporális impulzusaktiválási technológia, nagyszerűek a talpi fasciitis kezelésére.
Ez koncentrált akusztikus hanghullámok alkalmazásával történik, amelyek növelik a véráramlást a talpi fasciában. Ez elősegíti a gyorsabb gyógyulást.
A fizikoterápiához hasonlóan a nyújtás is nagyszerű módja annak, hogy fellazítsa az érintett izmokat és szöveteket, csökkentse a fájdalmat és a gyulladást, valamint elősegítse a gyógyuláshoz szükséges véráramlást.
A gyógytornász tud nyújtani néhány lábnyújtó gyakorlatot, amelyet otthon is elvégezhet, vagy hasonló gyakorlatok találhatók az interneten. Számos videó mutatja be a talpizomzat megfelelő nyújtásának különböző módjait.
Szerencsére a talpi fasciitis általában nem okoz krónikus fájdalmat , és gyakran jó a prognózisa.
A legtöbb esetben a talpi fasciitis plantar néhány hónapon belül javulhat a kezelést követően. Az ajánlott orvosi vagy otthoni kezelésekhez való ragaszkodás a legbiztosabb módja az eredmény javításának.
A plantáris fasciitis figyelmen kívül hagyása vagy az előírt plantáris fasciitis kezelés be nem tartása krónikus sarokfájdalomhoz és krónikus plantáris fasciitishez vezethet, amely hatással van a mindennapi életvitelre.
A fájdalom figyelmen kívül hagyásával és a kezelések elmaradásával az egyén járása megváltozik, mivel a test így próbálja elkerülni a talpi fascia fájdalmát; ez gyakran láb-, térd-, csípő- és hátfájáshoz, valamint krónikus problémákhoz vezethet ezeken a területeken.
Plantar Fasciitis: Tünetek, okok és kezelési lehetőségek
Plantar Fascia Release műtét | Resurgens Ortopédia
Plantar fasciitis - Tünetek és okok
Plantar Fasciitis: Okok, tünetek, kezelések, és még több
Plantar Fasciitis - StatPearls - NCBI Könyvespolc
Terápiás megfontolások krónikus talpi fasciitisben szenvedő betegek számára (áttekintés)
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.