A mélyalvás, az alvási ciklus harmadik szakasza, a testi funkciók helyreállításához és helyreállításához szükséges. Az elegendő mély alvás létfontosságú a memória, az izomzat helyreállítása, a növekedés, a sejtregeneráció és az immunrendszer működése szempontjából. A mély alvás hiánya negatívan befolyásolhatja a memóriát, a tanulást és számos jelentős egészségügyi problémát, például a szívbetegséget és az Alzheimer-kórt.
A mély alvás lassú hullámú alvásként vagy delta alvásként is ismert. A mély alvás az alvás harmadik szakaszában, a nem gyors szemmozgású alvásban (NREM) következik be.
A mély alvás során az agyhullámok a leglassabbak, az agy elektromos aktivitása hosszú, lassú hullámokban, úgynevezett delta-hullámokban jelenik meg. Ahhoz, hogy ezek a hullámok mélyalvásnak minősüljenek, frekvenciájuknak 0,5-2 Hertznek kell lennie, és egy harminc másodperces ablakban hat másodpercet kell kitennie.
A mély alvás jellemzően az elalvást követő első órában következik be, és az alvás előrehaladtával rövidebb időszakokban folytatódik. A mélyalvás során lelassul az agyműködés, lelassul a légzés és a szívverés, és ellazul az izomzat.
Mély alvás szükséges ahhoz, hogy reggel felfrissültnek érezzük magunkat. Mély alvás közben nehéz felébredni, és ha mély alvás közben ébredünk fel, valószínűleg agyi ködöt tapasztalunk, és fáradtnak vagy szédültnek érezzük magunkat.
Az alvás megértéséhez meg kell érteni az alvás szakaszait, amelyeken a szervezet átmegy. Az alvás során a szervezet három nem gyors szemmozgásos (NREM) alvási szakaszon megy keresztül, amelyet egy gyors szemmozgásos (REM) szakasz követ.
Ez a négy szakasz általában kilencven-százhuszonkét percig tart, amíg a teljes ciklus végigmegy, mielőtt újraindulna. Egy átlagos felnőttnek éjszakánként négy-hat ciklusa van. Az éjszaka első felét NREM alvással töltjük, de az éjszaka előrehaladtával egyre több időt töltünk REM alvással.
Az alvási ciklus egy átlagos felnőttnél négyszer-hatszor fordul elő éjszaka. Ez a ciklus négy alvási szakaszból áll, három NREM alvásból és egy REM alvásból.
Az NREM alvás három szakaszból áll, az első két szakasz a könnyű alvás, a harmadik pedig a mély alvás. A REM alvás egy szakaszból áll, amikor általában élénk álmok vannak jelen.
A könnyű alvás ezen szakaszában az olyan funkciók, mint a szívverés, a légzés és a szemmozgások lassulni kezdenek, az izmok ellazulnak és néhányszor megrándulhatnak, az agyhullámok pedig lassulni kezdenek. Ez egy rövid, szinte álmos szakasz, amikor a test átmegy egy mélyebb alvásba. Ez a szakasz általában egy-hét percig tart.
A könnyű alvás második szakaszában a szívverés és a légzés még inkább lelassul, az izmok ellazulnak, és a testmaghőmérséklet csökken. Az agyhullámok új mintát mutatnak, és a szemmozgás leáll. Az agyi aktivitás továbbra is lassul, de néhány rövid aktivitási kitöréssel, amelyek segítenek megakadályozni, hogy a környezeti ingerek felébredjenek.
Ez a szakasz a teljes alvási ciklus körülbelül 50%-át teszi ki, és az éjszaka előrehaladtával minden ciklusban hosszabb ideig tart. A szervezet az éjszaka folyamán minden más szakasznál gyakrabban esik az NREM alvás második szakaszába, amely az első ciklusban általában tíz-huszonöt percig tart, és fokozatosan egyre hosszabb lesz.
Az alvási ciklus harmadik szakaszában következik be a mély alvás. Ebben a szakaszban nehéz felébredni. A test tovább lazul, a szívverés, a légzésszám és az izomtónus még jobban ellazul.
A mélyalvásban az agyi aktivitásnak van egy "azonosítható mintázata", az úgynevezett delta-hullámok. Ezért nevezik a hármas és a mély alvási szakaszt delta- és lassúhullámú alvásnak.
Ez a szakasz jellemzően húsz-negyven percig tart, a szervezet a legtöbb időt korábban, éjszaka tölti. Az éjszaka és az alvás előrehaladtával a mélyalvásban töltött idő lerövidül, és a REM-alvásban töltött idő megnő.
Az alvási ciklus utolsó szakasza a gyors szemmozgásos (REM) alvás. A REM-alvás során a szemek gyorsan mozognak a szemhéjak alatt, és az agyi aktivitás az ébrenléthez hasonló szintre emelkedik. A szervezetben atónia lép fel, amikor az izmok átmeneti bénuláson mennek keresztül. Kivételt képeznek azonban a szemek és a légzőizmok.
A REM alvás az az időszak, amikor általában élénk álmok történnek, ami összefügg a fokozott agyi aktivitással. Álmok azonban az alvás más szakaszaiban is előfordulhatnak; ezek kevésbé gyakoriak és élénkek.
A test általában csak akkor lép be a REM-álomba, amikor már kilencven percet aludt. Ez a szakasz az éjszaka elején körülbelül tíz percig tart, de az éjszaka előrehaladtával a REM szakasz az éjszaka második felében akár hatvan percig is eltarthat.
Bár az elegendő alvás általában véve fontos - egy átlagos felnőttnek éjszakánként hét-kilenc óra alvásra van szüksége -, a mélyalvásnak olyan különleges fizikai és mentális előnyei vannak, amelyek a többi szakaszhoz képest nincsenek.
A mély alvás fizikai előnyei óriásiak. Mély alvás közben az agyalapi mirigy emberi növekedési hormont szabadít fel, amely kritikus fontosságú a szervezet számára az izmok, csontok, sejtek és szövetek építéséhez és javításához, valamint az energiaraktárak feltöltéséhez.
A mély alvás elősegíti az erős immunrendszer kialakulását. Segíthet szabályozni a glükóz-anyagcserét, a vérnyomás eléri a nap legalacsonyabb pontját, és az izmok vérellátása megnő.
A mély alvás kognitív szempontból is jótékony hatással van a szervezetre, és kritikus fontosságú a kognitív funkciók és a memória szempontjából. Szerepet játszik a nyelvtanulásban, a motoros képességek gyakorlásában és elsajátításában, valamint az agy fejlődésében. És még azt is lehetővé teszi, hogy az agy felkészítse a szinapszisokat az új információk befogadására és a naponta változó környezethez való alkalmazkodásra.
A szükséges mélyalvás mennyiségének meghatározásához elengedhetetlen annak meghatározása, hogy az egyénnek mennyi alvásra van szüksége. Egy átlagos felnőttnek általában 7-9 óra alvásra van szüksége, és ennek 75%-a NREM alvás, 25%-a pedig REM alvás. Az alvás teljes idejének nagyjából 13-23%-a mélyalvás.
Ideális esetben a szervezet szabályozza a mélyalvást, a mélyalvásban töltött időt a szükséges pihenés és regenerálódás függvényében állítja be. A szervezetet érő nagyobb stressz vagy alváshiány idején a szervezetnek több mély alvásra van szüksége. Azokban az időszakokban, amikor a szundikálás gyakoribb lehet, az éjszakai mély alvás kevesebb lehet.
Az alvás minősége fontos; azonban az emberek az életkor előrehaladtával kevesebb mély alvást tapasztalnak, amelyet az alvási ciklus második szakaszában több alvás vált fel. A fiatalabbaknak több mély alvásra van szükségük, mivel testük még növekszik és fejlődik.
A mély alvás hiánya számos állapotot, fizikai és mentális rendellenességet, alvászavart okozhat, a krónikus fáradtságon túlmenően.
A mélyalvás jelentős szerepet játszik a memóriaképzés folyamatában. Így akár egy éjszakányi alváshiány vagy rossz minőségű alvás esetén is nehézségekbe ütközhet az információkra való emlékezés vagy a tanulás.
Fizikailag a nem elég mély alvás károsítja az immunrendszert. Ezáltal hajlamosabbá válik a betegségek elkapására, a fokozott gyulladásra, a nem teljesen regenerálódott izomzatra és a sejtek kevésbé regenerálódnak.
A mély alvás lehetővé teszi a "káros salakanyagok" eltávolítását az agyból. Ha valaki nem alszik elég mélyen, az olyan neurológiai betegségek, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór nagyobb kockázatának teheti ki magát.
Az alvásmegvonás vagy a rossz alvásminőség károsítja a hormonális változásokat , amelyek a gyakran kalóriadús ételek fokozott étvágyához vezethetnek. A lassú hullámú alvás hiánya szerepet játszhat az inzulinrezisztenciában, a 2-es típusú cukorbetegségben és a szívbetegségekben.
Aki következetesen kevesebbet alszik az ajánlottnál, az valószínűleg nem alszik elég mélyen. Aki váltott műszakban dolgozik, ahol az alvásideje nincs szinkronban a természetes alvás-ébrenlét ritmusával, alacsonyabb mennyiségű mélyalvást fog tapasztalni.
Az alvászavarok, például az alvási apnoe vagy az álmatlanság befolyásolhatják az alvásciklusokat, növelve az első alvási fázist és csökkentve a lassú hullámú alvást. Más rendellenességek, például a skizofrénia, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór károsíthatja a lassú hullámú alvást.
Kimutatták, hogy a sérült hippokampusz, amely az agy memóriaközpontja, negatívan befolyásolhatja a lassú hullámú alvást. A hippokampusz a lassú hullámú alvás során a lassú delta-hullámok létrehozásához elengedhetetlenül fontos memóriajeleket küld; ha sérül, ezek a jelek nem jönnek létre a mély alvás delta-hullámainak létrehozásához.
Az elégtelen mélyalvás jelei közé tartozik az állandó fáradtság és ködösség, a csökkent éberség és képesség, a tanulási és emlékezési nehézségek, valamint a kalóriadús ételek utáni sóvárgás.
Ha valaki állandóan kimerültnek érzi magát, érdemes megvizsgálni, hogy mennyit alszik, pontosabban mennyi mélyalvás jut neki.
A viselhető technológia segíthet az embereknek megérteni az általános alvási szokásokat, azt, hogy milyen gyakran ébrednek fel és mennyire nyugtalanok.
Ezek a készülékek azonban nem mutatják pontosan, hogy egy személy mennyi mély alvást végez, és az orvos javasolhatja a poliszomnográfiának (PSG) nevezett alvásvizsgálatot. Ehhez a vizsgálathoz a személynek a laboratóriumban kell aludnia, és a légzésszámot, az oxigénszintet, a testmozgásokat, a szívritmust és az agyhullámokat mérő monitorokra kell csatlakoznia. Ez megmutatja az orvosnak, hogy az egyes alvási ciklusok során mély alvás érhető-e el.
Fontos, hogy következetesen elaludjon, és több mély alvást kapjon, ami a pihenéshez és a fiatalodáshoz szükséges.
Az alvási szokások tisztázása egy következetes alvási menetrend kialakításával, azonos ébredési és alvási időkkel segíthet a szervezetnek gyorsan elaludni és következetesebben aludni, javítva ezzel az alvás minőségét.
A lefekvés előtti lefekvési rutin kialakítása elősegítheti a relaxációt. Az erős fény, a képernyők és a kék fény, a televízió és a számítógépek kikapcsolása, és ezek helyett az olvasás segíthet az alvás minőségének javításában.
A hűvös és sötét alvási környezet biztosítása segíthet a testmaghőmérséklet szabályozásában és az alvás minőségének javításában.
A rendszeres testmozgás, legalább napi húsz-harminc perc mérsékelt testmozgás segíthet az alvási ciklus szabályozásában és a mély alvás javításában. A kutatók megállapították, hogy az aerob testmozgás növelheti a lassú hullámú alvás mennyiségét.
A lefekvés előtti meleg fürdő pozitív hatással lehet a szervezet lassú hullámú alvásra való felkészülésére. Meleg fürdő esetén a hő átterjed a kezekre és a lábakra, lehetővé téve a testmaghőmérséklet lehűlését az alváshoz, biztosítva a minőségi alvást.
Az alvás előtt elfogyasztott ételek és italok hatással vannak az alvás minőségére. Fontos, hogy kerüljük a koffeint, az alkoholt és a nikotint, mivel ezek befolyásolják a szervezet elalvási képességét.
Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia is megállapította, hogy "az, hogy mit eszünk, befolyásolhatja, hogyan alszunk" A telített zsírokban gazdag ételek negatívan hatnak a lassú hullámú alvásra, a rostokban gazdag ételek viszont jótékonyan hatnak a mély alvásra.
A binaurális ütemek akkor jönnek létre, amikor két hangot játszanak le, egyet-egyet mindkét fülben. Ez a két különböző frekvencia egy harmadik hangot hoz létre, amelyet binaurális ütemnek nevezünk. A delta hullámú binaurális ütemek képesek "delta hullámokat indukálni az agyban, és ezáltal a harmadik fázisú alvást"
Mély alvás: Mi ez és mennyi kell belőle
Az alvás szakaszai: Mi történik az alvási ciklusban | Sleep Foundation
Gyakorlás a jobb alvásért | Johns Hopkins Medicine
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.