A kundalini jóga különböző légzéstechnikákból, ismétlődő mozdulatokból, meditációból, spirituális gyakorlatokból és önfejlesztésből áll. Az ősi jógagyakorlat célja a Kundalini energia felébresztése és a teljes testtudatosság növelése az energiapontok, vagy csakrák körül.
Bár sok koncepciója tudományosan nem bizonyított, ez egy népszerű jógastílus, amelynek számos lehetséges előnye van.
A tudatosság jógájaként is ismert Kundalini egy szanszkrit szó, amely a hinduizmusból és az ősi védikus szövegekből származik. A Kundaliniről azt mondták, hogy olyan energia, amely a gerinc alján szunnyad, amíg a spirituális fejlődés során aktiválódik és felfelé, a csakrákon keresztül csatornázódik.
A kundalini jóga nevét onnan kapta, hogy a kundalini energia felébresztésére összpontosít speciális technikák segítségével. Ezek a módszerek közé tartoznak a mantrák (egy hang vagy szó ismétlése), a tantra (az energiaközpontokkal való munka), a yantra (szent ábrák), a jóga és a meditáció.
A szanszkrit "Kundalini Shakti" kifejezés "kígyóerő"-nek fordítható. A shakti néven ismert isteni női szellem olyasvalami, amivel minden ember rendelkezik, mondja a Kundalini-tan. Ez egy feltekeredett, potenciális energia, amelyet a gerinc tövében élő, feltekeredett kígyó képe szimbolizál.
Bár a kundalini a hinduizmus és a buddhizmus ezoterikus aspektusának, a tantrának a részeként fejlődött ki, a hatha jóga kialakulásával egy időben Swami Nigamananda (1935) egy olyan formát tanított, amelyet ő laya jógának nevezett.
1935-ben Swami Sivananda a nyugati világ számos olvasóját megismertette a "Kundalini jógával" a témáról szóló könyvével. A könyv mélyreható részleteket tartalmaz a Kundalini jógáról, és egyesíti a laikus tanításokat az alapvető jógaszövegekből, a Hatha Yoga Pradipikából és a Sat Chakra Nirupamából.
Néhány évtizeddel később, 1968-ban Harbhajan Singh Khalsa, más néven Yogi Bhajan bevezette a kundalini jóga saját brandjét az Ez a "Kundalini jóga, ahogyan Yogi Bhajan tanította." Megalapította az "Egészséges, Boldog, Szent Szervezetet" (3HO), mint tanító intézményt. Yogi Bhajan jógikus testtartásokat és technikákat vett, és ezeket tantrikus elméletekhez és szikh mantrákhoz csatolta, hogy létrehozzon egy új kundalini jóga stílust.
A Yogi Bhajan által tanított Kundalini jóga még mindig szigorúan tartja magát Patandzsali "krija jóga" rendszerének három ősi pilléréhez: a fegyelemhez (tapasz), a spirituális tanulmányozáshoz (szvádjaja) és az Isten iránti odaadáshoz (izvarapranidhana) - azonban nem javasolja a vallási önfegyelem szélsőséges formáit. Az aszketikus formáktól eltérően Yogi Bhajan arra bátorította tanítványait, hogy teljes mértékben vegyenek részt a társadalomban, beleértve a házasságot és a vállalkozást is. Ahelyett, hogy Istent csak felülről vagy kívülről imádná, tanításai arra bátorítják tanítványait, hogy elméjük edzésén keresztül tapasztalják meg Istent.
Yogi Bhajan kundalini jóga változata a gyakorlat legismertebb formájává vált, mivel világszerte egyre növekszik, és több ezer tanítót képez ki. Számos könyv, videó és tanító, például Gurmukh Kaur Khalsa révén is népszerűvé vált.
A kundalini energia állítólag a Nadik mentén halad, amelyeknek 72 000 csatornája van. A fő csatornák mégis a gerinc mentén találhatók: Ida (bal oldali), Pingala (jobb oldali) és a központi, vagy Sushumna Nadi - a pránikus energia fő ereit a testben.
A Kundalini spirituális energiaáramlását úgy határozzák meg, hogy a jógikus légzés során szikrázik, amikor a prána és az apána a 3. csakránál (köldökközpont) keveredik. Ezen a ponton kezdetben leesik az 1. és 2. csakrába, mielőtt felfelé haladna a gerincen az agy magasabb központjaiba, hogy aktiválja az aranyzsinórt - az agyalapi mirigy és a tobozmirigy közötti kapcsolatot - és áthatoljon mind a hét csakrán:
Mivel a Kundalini jóga számos különböző megközelítésből kölcsönöz és integrál, ezért egy többrétegű, háromrétegű megközelítésként is felfogható: Bhakti (odaadás) jóga, Shakti (erő) jóga és Raja (mentális kontroll és akaraterő) jóga. A kriják (erőfeszítések) napi gyakorlása és a rendszeres fegyelmezett meditáció (szádhana) révén az elsődleges célt az emberi tudat átalakításának gyakorlati technológiájaként írják le. A szándék a végső kreatív potenciál elérése. A kundalini gyakorlásával az emberről azt gondolják, hogy képes elérni a mokshát (felszabadulást), vagyis a régi gondolatismétlődésektől, viselkedésmintáktól és korábbi tetteinek (karma) ciklusaitól való megszabadulást, hogy felismerje valódi útját és egyedi életcélját (dharma).
A kundalini felébresztése állítólag az a folyamat, amelynek során a gerinc tövében található kundalini energia felébresztésre kerül, és a csakrákon keresztül a fejkoronáig emelkedik. Ez a folyamat a tudat mélyreható átalakulását eredményezi, és elmélyíti az ember spirituális megértését és kapcsolatát az Univerzummal.
A tapasztalat személyenként jelentősen eltér. Közös jellemzői közé tartozik az intenzív boldogságérzet, az univerzummal való "eggyé válás" érzése és a tudat mélyreható megnyílása vagy kitágulása.
A Kundalini energiát gyakran úgy írják le, mint egy kígyót vagy feltekeredett kígyót, amely a gerinc alján szunnyad. A hindu hagyományban ezt az isteni energiát Shakti néven ismerik, és a teremtés női princípiumának tekintik.
A kundalini felébredése bekövetkezhet spontán módon vagy olyan speciális gyakorlatok eredményeként, mint a meditáció, a jóga vagy a légzőmunka. Trauma, sokk vagy intenzív érzelmi élmény is kiválthatja. Egyes esetekben a kundalini felébredése minden nyilvánvaló ok nélkül is bekövetkezhet. A felébredt kundalini energia állítólag az ember élete végéig aktív marad. Azonban gyakran nem észlelhető, kivéve bizonyos helyzetekben, vagy amikor közvetlenül olyan gyakorlatok váltják ki, mint a meditáció vagy más spirituális gyakorlat.
A kutatók kimutatták, hogy a Kundalini jóga jótékony terápia különböző egészségügyi problémákra. Az előnyök különösen nyilvánvalóak más fizikai tevékenységekhez képest. A Kundalini jóga Kundalini jóga átfogó megközelítést alkalmaz, amely magában foglalja a fizikai testtartásokat és gyakorlatokat (ászanák és kriják), légzőgyakorlatokat (pránájáma), mély relaxációs taktikákat, kántálást, valamint bizonyos ételeket, étrendi ajánlásokat, meditációt és egyéb gyakorlatokat.
A Kundalini Kutatóintézet (KRI), a Sikh Dharma International (SDI) és a Guru Ram Das Orvosi és Humanológiai Központ (GRC) mind azon dolgoztak, hogy a Kundalini és az emberi fiziológiára gyakorolt hatásainak tudományos megértését előmozdítsák. Bár a Kundalini jóga hatásaival kapcsolatban még sok kutatás folyik, a meglévő bizonyítékok meggyőzőek.
Rendszeres gyakorlás esetén a Kundalini képes javítani a mentális és érzelmi egészséget, valamint az általános fizikai egészséget. A Kundalini segíthet a szorongás, depresszió, stressz, krónikus fájdalom, álmatlanság, fáradtság stb. kezelésében.
Továbbá, mivel a Kundalini jóga egy olyan gyakorlat, amely magában foglalja a mentális és érzelmi öngondoskodást és tudatosságot, valószínűleg hasznos lehet a különböző függőségek és a kábítószerrel való visszaélések kezelésében.
A Kundalini jóga egyik előnye, hogy elősegíti a mentális tisztaságot, a koncentrációt és az érzelmi egyensúlyt. A Kundalini légzőgyakorlatok, mint például a váltott orrlyukú légzés és a tűzlégzés segíthetnek az idegrendszer megnyugtatásában és a stresszszint csökkentésében. Emellett a Kundalini a test és elme kapcsolatának hangsúlyozása segíthet az önismeret és a megértés növelésében, amelyek mindketten fontosak a mentális jólét fenntartásához.
A rendszeres gyakorlás javíthatja a fizikai erőt, a rugalmasságot és az állóképességet. Az ászanák (jógapózok) és a Kundalini Kriyák (jógapózok sorozatai) segítenek az izmok tónusának és a mozgástartomány javításának, míg a mély légzés a tüdőkapacitás növelésében. Emellett a Kundalini a gerincre összpontosítva segíthet a testtartás javításában és a hátfájás enyhítésében.
A Kundalini jóga erősítheti az immunrendszert és elősegítheti az általános egészséget és jólétet. Ezek az előnyök valószínűleg a testmozgásnak, az egyszerű légzéstechnikáknak és a meditációnak köszönhetőek.
Mint sok más jógatípusnak, a kundalini jógának is számos lehetséges előnye van a rendszeres gyakorlással:
A kundalini jóga a hinduizmusból származó jóga egyik fajtája, amely a gerinc alján lappangó energia felébresztésére és hasznosítására összpontosít. Egy tipikus Kundalini jógaóra célja, hogy ezt az erőteljes energiát az egészség javítására, a tudatosság növelésére és a megvilágosodás elérésére használja. Bár a jógának számos különböző formája létezik, a Kundalini jóga az ezoterikusabb gyakorlatok közé tartozik, és spirituális gyakorlatok széles skáláját foglalja magában.
Néhány előnye közé tartozik a stressz, a szorongás és a vérnyomás csökkentése, a koncentráció, a kreativitás és a képzelőerő javítása, valamint az alvás és az emésztés elősegítése. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy segítsen tudatosítani az energiádat, hogy jobban tudd használni.
Annak ellenére, hogy a Kundalini-gyakorlatot veszélyesnek tartják, nincs rá bizonyíték. Bár ez ritka esetekben igaz lehet, vannak bizonyos dolgok, amelyeket megtehetsz, hogy minimalizáld a sérülés kockázatát.
Először is, nagyon fontos, hogy figyeljünk a testünkre, és figyeljünk a testünk által küldött jelekre. Ha bármilyen fájdalmat vagy kellemetlen érzést tapasztalsz gyakorlás közben, azonnal hagyd abba. Ha bármilyen problémája vagy aggodalma van, konzultáljon egy képzett egészségügyi szakemberrel.
Ezenkívül elengedhetetlen, hogy a Kundalini jógát egy tapasztalt jógaoktató irányítása alatt gyakorolja egy jógaközpontban, aki segíthet elkerülni a lehetséges buktatókat vagy komplikációkat. Végső soron a Kundalini jóga gyakorlása közbeni sérülések megelőzésének kulcsa, hogy figyeljünk a testünkre és legyünk tisztában a korlátainkkal. Ha így teszel, anélkül élvezheted a számos előnyt, hogy veszélynek tennéd ki magad.
Igen! Míg a Kundalini-óra még a haladók számára is kihívást jelenthet, a kezdők számára is remek jógagyakorlat lehet.
Mint minden új jóga- vagy edzésformánál, a legjobb, ha konzultálsz az egészségügyi szakemberrel, ha bármilyen egészségügyi problémád van, vagy a testeddel kapcsolatos aggályaid vannak.
Minden jógagyakorlatnál hasznos, ha van egy meghatározott napszak és hely a szádhana (napi rutin) számára. Hagyományosan a kora reggeli órák (gondoljunk a hajnali 4-5 órára) ideálisak, mert az elme szattvikusabb, tisztább és nyitottabb. A kora reggeli időpont a legjobb időpont arra is, hogy a sűrű napirenddel együtt is beilleszthessük. De még ha csak 5-10 perced van is az ebédidőd előtt, az is sokat számít a jelenlétedben. Ideális esetben étkezés előtt gyakorolj; üres gyomorral jobban tudod mozgatni és megemészteni a gyakorlás energiáját.
Hogyan tisztítsuk meg a jógamatracot
(PDF) A KUNDALINI JÓGA HATÁSA A PSZICHÉS EGÉSZSÉGRE FIATAL FELNŐTTEKNÉL
A Kundalini jóga meditáció fiziológiai összefüggései: SpringerLink | SpringerLink