A divertikulitis a vastagbelet érintő állapot. A vastagbél az emésztőrendszer szerves része. A vastagbél az emésztőrendszer végéhez közel helyezkedik el, és jelentős szerepet játszik az emésztőrendszerben. A vastagbél felszívja a vizet, az ásványi anyagokat és a tápanyagokat az ételből, és kialakítja a székletet.
A divertikulitiszben szenvedő embereknél divertikulák, a vastagbél falában kialakult kis zsebek alakulnak ki, különösen a vastagbél vagy a vastagbél bal alsó részén. A divertikulák a vastagbélben megnövekedett nyomás miatt alakulnak ki. Ezeket a zsebeket divertikuláknak nevezik, és jellemzően a vastagbél falának gyenge pontjain alakulnak ki. A divertikulák jelenléte nem ritka, és a 60 éves és idősebb lakosság mintegy felénél megtalálható.
A divertikulumok kialakulását két kifejezés írja le: divertikulózis és divertikulitisz. Divertikulózisról akkor beszélünk, ha a vastagbélben lévő divertikulák nem gyulladtak vagy fertőzöttek. Divertikulitisz akkor fordul elő, ha ezekben a divertikulákban gyulladás vagy fertőzés van. A divertikulák gyulladása és fertőzése okozza a divertikulitis tüneteit, például hasi fájdalmat.
Divertikulózis esetén, amikor a divertikulák nem fertőződnek, gyakran nincsenek vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek. Divertikulitisz esetén, amikor fertőzött divertikulumról van szó, a leggyakoribb tünet a hasi fájdalom, különösen a has bal alsó részén. Ez a fájdalom az enyhétől a súlyosabb hasi fájdalomig terjedhet. A divertikulitis egyéb tünetei közé tartozik a hányinger, láz, székrekedés, időnként hasmenés és végbélvérzés.
Az akut divertikulitisz súlyosabb lehet, és további szövődményeket okozhat. E szövődmények közé tartozik a hegszövet miatt kialakuló elzáródás a vastagbélben. Fistula kialakulásának kockázata is fennáll, ami orvosi vészhelyzetnek minősül. Egyes esetekben a fertőzött divertikulák megrepedhetnek, ami súlyos szövődmény, és a vastagbél tartalma a hasüregbe szivárog. Ez a szövődmény azonnali orvosi ellátást és esetleg sürgősségi műtétet igényel.
A divertikulitis egyik lehetséges oka a táplálkozással függ össze. A rostban szegény, állati zsírokban és vörös húsokban gazdag étrend a divertikulitis kockázati tényezője lehet. Az alacsony rosttartalmú étrend krónikus székrekedést okozhat. A székrekedés is oka lehet a divertikulitis kialakulásának. Egyéb életmódok, amelyek növelhetik vagy súlyosbíthatják a divertikuláris betegség kockázatát, közé tartozik a testmozgás hiánya, az elhízás és a dohányzás. Bizonyos gyógyszerekkel, például szteroidokkal, opioidokkal és nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel is összefüggésbe hozták. A csökkent immunrendszer szintén hozzájárulhat a divertikulitis kialakulásához.
Néhány megelőző módszer segít csökkenteni a divertikulitis kialakulásának kockázatát. Az egyik módszer a több rost beiktatása az étrendbe, hogy javítsa a bélműködést, különösen, ha székrekedést tapasztal. Néhány olyan étrendi változtatás, amely növeli a rostbevitelt: több gyümölcs és zöldség fogyasztása, több teljes kiőrlésű gabona, valamint több hüvelyes és rostban gazdag gabonaféle fogyasztása. Egyéb megelőző intézkedések közé tartozik a sok víz fogyasztása, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése. Napi testmozgásban való részvétel és elegendő D-vitamin bevitele.
Az orvos szájon át szedhető antibiotikumokat is felírhat, hogy megszabaduljon a fertőzéstől. Fájdalomcsillapító gyógyszerek is felírhatók bizonyos fájdalmak enyhítésére. Súlyosabb divertikulitisz esetén folyadékot és antibiotikumokat adhatnak infúzión keresztül.
Bonyolultabb vagy súlyosabb divertikulitisz esetén műtétre kerülhet sor. Műtétre akkor kerülhet sor, ha a divertikulitisz ismétlődő epizódjai miatt komplikációk lépnek fel, például a bélfal perforációja, elzáródás vagy tályog, vagy ha immunrendszeri rendellenességben szenved. A leggyakoribb műtétek közé tartozik a bélrezekció, amelynek során a fertőzött bél egy részét eltávolítják, és újra összekapcsolják az egészséges béllel. Súlyosabb esetekben a béleltávolítás kolosztómiával párosulhat. A kolosztómiában az egészséges bél a hasüregben lévő, sztómának nevezett nyíláshoz csatlakozik, és a hulladékot egy kolosztómiás zsákba üríti.
Az alacsony rosttartalmú étrend hozzájárulhat a divertikulitis kialakulásához. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik a divertikuláris betegségre való genetikai hajlam, a dohányzás és a csökkent fizikai aktivitás. Az orvos egy vagy több vizsgálatot végezhet a divertikulitisz ellenőrzésére, beleértve a fizikális vizsgálatot, vérvizsgálatot vagy képalkotó vizsgálatokat. A divertikulitisz enyhe lehet, és otthon könnyen kezelhető felírt antibiotikumokkal, átmeneti folyékony diétával, probiotikumokkal vagy gyógynövényes szerekkel. Súlyosabb divertikulitisz esetén lehetséges, hogy az illetőnél szövődmények alakulhatnak ki. Ezekben az esetekben esetenként műtétre lehet szükség a szövődmények kezelésére.
A divertikulitisz kialakulásának kockázati tényezőivel feltétlenül tisztában kell lenni, és lépéseket kell tenni az egészséges tápcsatorna és vastagbél fenntartása érdekében, hogy megelőzzük a divertikuláris betegségeket.
Divertikulitisz - Tünetek és okok - Mayo Clinic.
Divertikulitis: Tünetek, okok, diagnózis, kezelés, műtét
Divertikulózis és divertikulitisz: Tünetek, kezelések, megelőzés
Divertikuláris betegség és divertikulitis - NHS
A divertikuláris betegség tünetei és okai | NIDDK
https://www.physio-pedia.com/Diverticulitis
Divertikulitisz - Diagnózis és kezelés - Mayo Clinic.
Divertikuláris betegség és divertikulitis - NHS.
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.