Munkahelyi stressz

A munkahelyi stressz a legtöbb munkavállaló számára gyakori jelenség, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgozik. Ez a stressz eredhet magából a munka jellegéből vagy olyan dolgokból, mint például a munkahelyi bizonytalanság. A stressz kezelésének megtanulása és a boldogulás érdekében történő felhasználása alapvető fontosságú a jólét szempontjából.

Mi a munkahelyi stressz?

A munkahelyi stressz minden szervezeti szinten érinti az egyént, a vezérigazgatóktól és a vezetőktől kezdve a menedzsereken át a csapattagokig.

Ez a fajta stressz különböző tényezőkből eredhet, többek között a hosszú munkaidőből, a túlzott munkaterhelésből, az irreális határidőkből és a munkahelyen belüli ellentmondásos munkakövetelményekből.

A munkahelyi stressz a vállalaton belüli pozíciótól függetlenül jelentősen befolyásolhatja az egyén mentális és érzelmi jólétét. Kihívásokat okoz a szakmai szférán belül, és átterjed a magánéletre, kihatással van a fizikai egészségre, az érzelmi stabilitásra, a társas kapcsolatokra és az általános karrierfejlődésre.

A munkahelyi stressz megértése és kezelése mindenki számára kulcsfontosságú, mivel kulcsszerepet játszik a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának fenntartásában, valamint a személyes és szakmai fejlődés biztosításában.

A munkával kapcsolatos stressz okai

A munkahelyi stresszorok különböző tényezőkből eredhetnek, és kihívást jelentő környezetet teremthetnek a munkavállalók számára.

Túlzott munkaterhelés

Az egyik jelentős ok a túlzott munkaterhelés. Ha a munkavállalók folyamatosan nagy mennyiségű feladattal és szoros határidőkkel szembesülnek, az túlterheltnek és nyomás alatt állónak érezhetik magukat, és képtelenek lesznek hatékonyan kezelni a stresszt.

Ez a termelékenység iránti igény hozzájárulhat a stresszhez, mivel az egyének igyekeznek megfelelni vagy túlteljesíteni az elvárásokat.

Az autonómia hiánya

A munkahelyi stressz másik gyakori oka az irányítás vagy az autonómia hiánya. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy mikro-irányítás alatt állnak, vagy kevés befolyással rendelkeznek a munkafolyamatok felett, fokozott stressz-szintet tapasztalhatnak.

Az autonómia érzése alapvető fontosságú az egészséges munkakörnyezet kialakításához, és ahhoz, hogy az egyének olyan döntéseket hozhassanak, amelyek hatással vannak a feladataikra és felelősségi körükre.

Kapcsolatok

A munkahelyi rossz személyközi kapcsolatok szintén stresszforrásként jelentkezhetnek. A kollégákkal való konfliktusok, a csapatmunka hiánya vagy a nem támogató vezetés feszült légkört teremthet.

A munkahelyi pozitív társas interakciók iránti igény létfontosságú, és ha ez az elem hiányzik, az jelentősen hozzájárulhat a stresszhez.

Munkahelyi bizonytalanság

A szervezeti változások és a munkahelyi biztonság további stresszorok lehetnek. Az átszervezések, az elbocsátások és a vállalat irányával kapcsolatos rossz kommunikáció instabilitáshoz és szorongáshoz vezethet a munkavállalók körében.

A változás során a világos kommunikáció és az átláthatóság kulcsfontosságú a stressz kezelésében és enyhítésében.

A munka-magánélet egyensúlyának hiánya

A munka és a magánélet egyensúlyának hiánya a munkával kapcsolatos stressz másik jelentős oka. Ha a szakmai és a magánélet közötti határok elmosódnak, a munkavállalók nehezen tudnak elszakadni a munkától, ami kiégéshez vezet.

A munkaadók döntő szerepet játszanak a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának előmozdításában azáltal, hogy tiszteletben tartják a munkavállalók munkaidőn kívüli idejét.

A munkahelyi beteljesülés vagy a munkával való elégedettség hiánya

A kutatások szerint az, hogy értelmet találunk abban, amit csinálunk, vagy megbecsülést érzünk abban, amit csinálunk, jelentősen befolyásolhatja a jólétünket és a munkával való elégedettségünket. Ha az egyének nem tudnak kapcsolódni a munkájuk céljához vagy a munkájukhoz való hozzájárulásukhoz, vagy ha nem kapják meg a kihívást és a fejlődési lehetőségeket, amelyekre vágynak, az krónikus stresszhez, kiégéshez és a munkával való elégedettség hiányához vezethet.

Bár nem mindig van lehetőségünk arra, hogy olyan munkát végezzünk, amely tökéletesen összhangban van a szenvedélyünkkel, de az egyes személyek hozzájárulásának elismerése és értékelése bármely szerepkörben jelentősen növelheti a kiteljesedés érzését, miközben csökkentheti a kiégés kockázatát.

Erőforráshiány

A nem megfelelő erőforrások és támogatás szintén hozzájárulhat a stresszhez. Ha az alkalmazottaknak szükségük van az eszközökre, képzésre vagy támogatásra ahhoz, hogy hatékonyan végezzék munkájukat, frusztráció és stressz alakulhat ki.

Az ilyen típusú stressz megelőzéséhez elengedhetetlen, hogy a munkatársak számára biztosítsuk a szükséges erőforrásokat és támogassuk a támogató munkakörnyezetet.

Ezeknek az okoknak a kezelése holisztikus megközelítést igényel, amely a munkáltatókat és a munkavállalókat is bevonja az egészséges egyensúlyt, a világos kommunikációt és a támogató kapcsolatokat elősegítő munkahely megteremtésébe.

A szervezetek pozitív és produktív munkakörnyezetet alakíthatnak ki azáltal, hogy azonosítják és enyhítik ezeket a stresszorokat a szervezeti viselkedésben.

Pozitív vs. negatív munkával kapcsolatos stressz

A munkahelyi stressznek két formája létezik: a pozitív stressz, amely növeli a termelékenységet, és a negatív stressz, amely krónikus problémákhoz vezet.

A pozitív stressz, amelyet gyakran a kortizol nevű stresszhormon okoz, motiválhatja a magasan képzett és tehetséges egyéneket a kihívások leküzdésére és a siker elérésére.

Ez az átmeneti stressz, ha megfelelően kezeljük, fokozhatja az érzelmi egészséget és a termelékenységet.

Ezzel szemben a krónikus munkahelyi stressznek káros hatásai lehetnek. A magas stresszszintnek való tartós kitettség súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, többek között:

• alvászavarok
• álmatlanság
• rossz mentális egészség
• és zavarok a magánéletben

Ezt a túlzott stresszt tartós és nyomasztó nyomásérzet jellemzi, ami hozzájárul a kiégéshez és a hosszú távú érzelmi zavarokhoz.

A kulcs az, hogy kiegyensúlyozzuk ezeket a stressztípusokat. Míg a pozitív stressz katalizátora lehet a teljesítménynek, a krónikus stressz tartós terhével foglalkozni kell.

A munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük a stresszorok azonosítása és a munkahelyi stressz negatív hatásainak mérséklésére irányuló stratégiák végrehajtása érdekében.

Ezzel elősegíthetik az egészségesebb, produktívabb munkakörnyezet kialakulását, amely tiszteletben tartja a hasznos és káros stressz közötti vékony határvonalat.

A negatív munkahelyi stressz hatása

Döntési fáradtság

A döntési fáradtság olyan jelenség, amely a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt érinti, és amely abból ered, hogy naponta számos döntést kell meghozni, függetlenül azok nagyságrendjétől.

A munkáltatók számára ez gyakran magában foglalja a kérdések kezelését és olyan döntések meghozatalát, amelyek hatással vannak az alkalmazottakra, a befektetőkre, az ügyfelekre és a vállalkozás általános irányára.

Hasonlóképpen, a munkavállalóknak a munkafeladataikkal, a csapatdinamikával és a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos döntésekkel kell szembenézniük.

Ezek a döntések, bár egyenként nem nagy jelentőségűek, összességükben jelentős áldozatokkal járhatnak, különösen a nagy stressznek kitett és megterhelő környezetben.

Idővel ez az állandó döntéshozatal döntési fáradtsághoz vezethet, ami különböző negatív eredményekben nyilvánul meg, amelyek hatással vannak a személyes és szakmai területekre. Ezek közé tartoznak:

• A döntéshozatal minőségének romlása
• Impulzív vagy irracionális étkezési és költekezési szokások
• Fokozott düh, ellenségesség és ingerlékenység érzései
• Csökkentett koncentráció és összpontosítás
• A depresszió tünetei
• Általános testfáradtság és fizikai kellemetlenségek
• legyengült immunrendszer, ami nagyobb betegségre való fogékonyságot eredményez

Az általános teljesítmény csökkenése

Az érzékelt stressz egyik jelentős következménye az általános munkateljesítmény lehetséges csökkenése.

Ha a stressz állandó kísérőjévé válik a munkahelyen, az ronthatja a koncentrációt, a döntéshozatali képességeket és a kreativitást. A munkavállalóknak segítségre lehet szükségük ahhoz, hogy a feladatokra összpontosítani tudjanak, ami a termelékenység csökkenéséhez vezet.

Ezen túlmenően a tartós nyomás hozzájárulhat a kiégés és a kimerültség érzéséhez, ami végső soron kihat a munkával való elégedettségre és a munkamorálra.

A munkáltatóknak és a munkavállalóknak fel kell ismerniük a munkával kapcsolatos stressz kezelésének fontosságát az egészséges és produktív munkakörnyezet fenntartása érdekében.

Fizikai egészség

A szervezet krónikus stresszre adott válasza különböző egészségügyi problémákat eredményezhet, például fejfájást, izomfeszültséget és alvászavarokat. Idővel a stresszhormon kortizolszint növekedése olyan súlyosabb állapotokhoz is hozzájárulhat, mint a szív- és érrendszeri problémák és a legyengült immunrendszer működése.

A munka követelményei és nyomása olyan egészségtelen megküzdési mechanizmusokhoz vezethet, mint a rossz étkezési szokások, a testmozgás hiánya és az olyan anyagoktól való fokozott függőség, mint a koffein vagy a nikotin.

A munkával kapcsolatos stressz és a fizikai és mentális egészségügyi problémák közötti kapcsolat felismerése kulcsfontosságú, mivel e problémák kezelése jótékony hatással van az egyén jólétére, és hozzájárul a rugalmasabb és egészségesebb munkaerőhöz.

A munkával kapcsolatos stressz elleni küzdelem

A munkával kapcsolatos stressz elleni küzdelem alapvető fontosságú az egészséges és produktív munkakörnyezet fenntartásához. A munkáltatók és a munkavállalók számos proaktív intézkedést és megelőzési stratégiát tehetnek a stressz kezelése és enyhítése érdekében:

1. A munka és a magánélet egyensúlyának előmozdítása: Ösztönözze a munkavállalókat, hogy tartsák fenn a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúlyt. Állítson fel világos határokat, például kerülje a munkaidőn túli e-mailezést, vagy határozzon meg reális elvárásokat a munkaterheléssel kapcsolatban.
2. Nyílt kommunikáció: Olyan munkahelyi kultúra kialakítása, amely értékeli a nyílt kommunikációt. Bátorítsa a munkavállalókat, hogy fejezzék ki aggodalmaikat, osszák meg visszajelzéseiket, és beszéljék meg a munkával kapcsolatos kihívásokat. Ez támogató légkört teremthet, és segíthet a stresszorok korai felismerésében. Továbbá, ha a vezetők nyíltan elismerik a kihívásaikat, az olyan teret teremt, ahol a mentális egészségről szóló beszélgetések normalizálódnak. A munkavállalók a megbélyegzéstől való félelem nélkül nyugodtabban oszthatják meg kihívásaikat, ami hozzájárul egy egészségesebb, támogatóbb munkakörnyezethez, csökkentve a munkahelyi stresszt.
3. Források biztosítása: Biztosítsa, hogy az alkalmazottak rendelkezzenek a munkájuk hatékony elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal. Ez magában foglalja a megfelelő képzést, felszerelést és támogatást. Ha úgy érzi, hogy fel van szerelve a feladatokra, az csökkentheti a stressz-szintet.
4. Rugalmas időbeosztás: Fontolja meg a rugalmas munkarend vagy távmunka lehetőségének felkínálását. Ez lehetővé teheti a munkavállalók számára, hogy jobban beosztják idejüket és feladataikat, csökkentve a merev munkastruktúrákkal járó nyomást.
5. Stresszkezelési képzés: A stresszkezelési technikákról szóló workshopok vagy tréningek tartása. Ez magában foglalhatja a tudatosság gyakorlatait, az időgazdálkodási stratégiákat és a nyomás kezelésének módszereit. Szerelje fel a munkavállalókat a stressz egészséges kezeléséhez szükséges eszközökkel.
6. Szünetek ösztönzése: Támogassa a rendszeres szüneteket a munkanap során. A rövid szünetek segíthetnek felfrissíteni az elmét és megelőzni a kiégést. Bátorítsa a munkavállalókat, hogy álljanak el az íróasztaltól, sétáljanak, vagy vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek segítenek nekik a kikapcsolódásban.
7. Elismerés és megbecsülés: Ismerje el és értékelje a munkavállalók erőfeszítéseit. Hozzájárulásaik elismerése növeli a morált, és hozzájárul a pozitív munkakörnyezet kialakításához, csökkentve a munkahelyi bizonytalanságból vagy az elismerés hiányából eredő stresszt.
8. Egészségügyi és wellness programok: A fizikai és mentális egészségre összpontosító wellness programok végrehajtása. Ez magában foglalhatja a tornaterembe való belépést, jógaórákat, tanácsadási szolgáltatásokat vagy az egészséges táplálkozási szokásokat népszerűsítő kezdeményezéseket.
9. Egyértelmű elvárások: Határozza meg egyértelműen a munkaköröket és az elvárásokat. A felelősségi körök tisztázatlansága hozzájárulhat a stresszhez. Biztosítsa, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek a szerepükkel, a céljaikkal és a teljesítményelvárásokkal.
10. Munkavállalói segítségnyújtási programok (EAP): Munkavállalói segítségnyújtási programokat kínálnak, amelyek bizalmas tanácsadást és támogató szolgáltatásokat nyújtanak. A munkavállalói segítő program értékes lehet a személyes vagy a munkával kapcsolatos stresszorok kezelésében.

A szervezetek rugalmasabb és pozitívabb munkahelyi kultúrát hozhatnak létre a munkával kapcsolatos stressz kezelésével, ami a munkavállalók jólétének és a vállalkozás általános sikerének is kedvez.

Elvitelre

Egyre több munkavállaló - akár távmunkában, akár az irodában, akár hibrid munkakörnyezetben - érzi magát stresszesnek a munkahelyén, ami negatívan hat rájuk. A dolgok egyre nyomasztóbbá válnak, és a stressz kezelése ilyenkor nehéz lehet.

Mind a munkavállalóknak, mind a vezetőknek meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a munkahelyi stresszt, és hogyan tegyék ezt az általános jólét érdekében. A túl sok munkahelyi stressz mind a fizikai, mind a mentális egészséget károsíthatja, ahogy fentebb említettük, ha nem foglalkoznak vele.

Az ilyen időkben, amikor az embernek példátlan mennyiségű stresszel kell szembenéznie a munkahelyén, vagy a munkahely elvesztésétől való félelem miatt felesleges stresszel és szorongással, nagyon könnyű túl sokat vállalni, és végül kiégni.

Ha elérjük ezt a pontot, amikor kiégünk, olyan érzéseket tapasztalhatunk, mint például, hogy már semmit sem élvezünk, vagy tudjuk, hogy valamit el kell végezni, de nem tudjuk befejezni.

A munkahelyi stressz és annak kommunikálása, hogy az hogyan befolyásolja a munkavállalók egészségét, kulcsfontosságú ahhoz, hogy megragadjuk.

Fontos, hogy azonosítsuk a munkahelyi stressz okait, és lépjünk egyet hátra, hogy megértsük, hogyan lehet a stresszt enyhíteni.

Gyakran ismételt kérdések

Mit tesz, ha a munkahelyi stressz hatással van a mentális egészségére?

A munkahelyi stressz gyakori, és tudnunk kell, hogyan kezeljük ezt megfelelően. A stressz csökkentésére és az idegrendszer megnyugtatására nagyszerű módszer a szabadidő kivétele, a testmozgás, a meditáció és a légzőgyakorlatok.

Ha stresszes helyzetekben a jelen pillanatban maradunk, és a légzésre és az eltávolodásra összpontosítunk, az elősegítheti a jó közérzetet.

A megbízható kollégákkal vagy támogató hálózatokkal, például a HR-rel folytatott nyílt párbeszéd olyan környezetet teremt, amelyben bátorítják az igények és aggodalmak megosztását.

Mik a munkahelyi stressz jelei?

A munkahelyi stressz az egyéntől függően különböző módon jelentkezhet. Olyan tünetekben nyilvánulhat meg, mint a gyakori fejfájás, izomfeszültség, rossz alvásminőség, magas vérnyomás és fáradtság.

A stressz tünetei a viselkedésben és az érzelmekben is megnyilvánulhatnak: koncentrációs nehézségek, lobbanékonyság, ingerlékenység, szorongás, túlzott aggodalmaskodás, gyakori túlterheltség, kiégés és alacsony morál.

A stressz hatással lehet arra, hogyan dolgozunk. A stresszel összefüggő egészségügyi problémák miatti hiányzás és a jelenlét, amikor fizikailag jelen vagyunk, de nem vagyunk teljesen elkötelezettek, gyakran a stresszben gyökerezik. Amikor a stressz nyomaszt bennünket, a koncentrációs és teljesítményképességünk jelentősen csökkenhet.

Hogyan kommunikál, ha stresszes a munkahelyén?

Fejezze ki aggodalmait, adjon visszajelzést és beszélje meg a munkahelyi kihívásokat a nyílt kommunikáció elősegítése érdekében.

Ha bizonytalannak érzi magát, kérjen meghatározott munkakövetelményeket, szerepeket és elvárásokat.

Szükség szerint tartson szüneteket, és kommunikáljon úgy, hogy időt szakít magára a többi munkatárssal.

A legfontosabb, hogy a munka és a magánélet egyensúlyát a munkatársakkal való világos határok megállapításával modellezze.

Hivatkozások

Munkahelyi stressz: A munkavállalók egészségének és termelékenységének csendes gyilkosa | Corporate Wellness.

CCOHS: Munkahelyi stressz - Általános

Hogyan kezeljük a munkahelyi stresszt - Harvard Health

Munkahelyi stressz: PMC - PMC

Győzd le a munkahelyi stresszt

Felelősségi nyilatkozat

A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.