A stressz és a nyomás két normális érzés, amely a mindennapi életben előfordulhat. Ezek felismerése, a forrás megtalálása és a kísérő érzelmek kezelése elősegítheti az általános jólétet.
A stressz és a nyomás magyarázata
A stressz és a nyomás gyakran egyazon érem két oldalának tűnik, és a kihívást jelentő helyzetek okozta mentális megterhelést jelenti. Az említett helyzetből eredő nyomás az, ami miatt ezt a stresszt érzi.
A stressz és a nyomás a munkával kapcsolatos kérdések, pénzügyi problémák, családi feszültségek, párkapcsolati problémák, iskolai határidők és még sok más ok miatt érezhető.
A stressz közvetlen hatásai általában kezelhetőek, és nem okoznak nagy kárt a közérzetedben. A megfelelő helyzetekben a kis mennyiségű stressz még előnyös is lehet az egyén számára.
Ha azonban a stressz elhúzódik, aránytalanná válik és tartósan fennáll, az káros lehet mind a fizikai, mind a mentális egészségre, és egy sor olyan kihíváshoz vezethet, mint például alvászavarok, szorongás, depresszió és emésztési problémák.
Mi a stressz?
Sokan kérdezhetik maguktól , hogy mi is az a stressz. Nehéz lehet meghatározni ezt a fogalmat, mert mindenki számára másképp néz ki, és a stressz minden fajtája különböző forrásokból ered.
Általában a stressz olyan érzés vagy állapot, amelyben a test és az elme nyomást, sőt fizikai feszültséget érez egy nehéz helyzet miatt. Ilyen lehet például a munkahelyi határidő miatt érzett stressz.
Létezik a normális fiziológiai stresszreakció is; az emberi szervezet veszélyes helyzetekben stresszhormonokat szabadít fel, amelyek inkább fizikai reakciót váltanak ki. Ez magában foglalja a gyors szívverést, a kitágult pupillákat, a fokozott izomvéráramlást és egyebeket.
Ha megfelelő kontextusban aktiválódik, ez a fiziológiai stresszválasz hasznos a veszély elől való meneküléshez és az egyén boldogulásának elősegítéséhez.
Krónikus stressz
Mint fentebb említettük, a stressz hasznos lehet, ha megfelelő keretek között és arányos módon érezhető.
A fiziológiai harc-vagy-menekülés válaszreakció, amely stresszhormonokat szabadít fel a verseny során, segíthet az egyéneknek boldogulni és több energiát használni a győzelemhez.
Hasonlóképpen, ezek a fizikai tünetek segítenek a szervezetnek elkerülni a veszélyt. Egy kis stressz, amikor egy közelgő határidővel szembesülünk a munkahelyen vagy az iskolában, normális reakció, és egészséges lehet, és arra ösztönözhet, hogy időben befejezzük a feladatot.
Az azonban káros, ha ez a fajta stressz túl gyakran vagy túl sokáig tart. Hasonlóképpen, a fiziológiai stresszreakció, amikor nincs közvetlen veszély vagy nyomás, árt a testnek és az elmének, és kimerítheti az embert.
Ha valaki hosszú ideig folyamatosan stresszt érez, az krónikus stressznek tekinthető.
A krónikus stresszről ismert, hogy számos betegség és egészségügyi probléma, például szívproblémák, szorongás, alvászavarok és depresszió kialakulására hajlamosító tényező. Gyakran vezet kiégéshez, valamint sok más érzelmi tünethez.
A fizikai és mentális egészségre gyakorolt hatás
A mentális egészség gyorsan károsodhat, ha a stresszt nem kezelik és nem enyhítik. Ha a stressz krónikussá válik, a mentális és a fizikai egészség gyakran negatívan hat.
Hosszú távú stressz esetén a szervezet reagál, és fizikai tüneteket tapasztalhatunk.
A tünetek a következők lehetnek:
- magas vérnyomás
- szív- és érrendszeri betegség
- rossz alvásminőség és -tartam
- alváshiány
- szexuális problémák
- emésztési problémák
- súlyváltozás (súlygyarapodás vagy súlycsökkenés)
- izomfeszültség
- fájdalmak és fájdalmak.
A mentális tünetek gyakran szorongásként, a mentális jólét változásaként és a hangulat változásaiként jelentkezhetnek, beleértve az ingerlékenységet vagy a depressziót. Ezek olyan érzelmi tünetekhez vezethetnek, mint a mentális betegség és a lelki egészség romlása.
Tegyük fel, hogy az egyén úgy érzi, hogy az általános jólétét befolyásolja, és hogy a stressz árt a mentális és a fizikai egészségének. Ebben az esetben fontos, hogy felvegye a kapcsolatot az alapellátójával, vagy szakember segítségét kérje, hogy megtanulja, hogyan lehet megbirkózni a stresszel és a szorongással, illetve hogyan lehet megelőzni azokat.
A stresszt okozó tényezők azonosítása
Ha már nyugodtabb, szabályozottabb állapotban van, gondolja át, mi okozhatta a stressz érzését.
A cél az, hogy képesek legyünk azonosítani a stressz alapvető markereit. Így a stressz "hógolyóhatása" megállítható, mielőtt még elkezdődne, vagy legalábbis mielőtt elszabadulna.
Általánosságban elmondható, hogy a stresszt a felelősséggel való túlterheltség érzése okozhatja. Ezért sok ember számára a túlzott stressz abból ered, hogy túl sok dologra mond "igent".
Ha ez a helyzet, itt az ideje, hogy több dologra mondjon nemet, és világos és egészséges határokat szabjon.
A túlhajszoltság gyakran a katasztrófa receptje. Ha időt szánunk magunkra és a számunkra fontos dolgokra, az segíthet abban, hogy természetes módon korlátozzuk a stresszhatásoknak való kitettséget, és ezáltal nyugodtabbnak érezzük magunkat.
Ebben az esetben a stresszkezelés végrehajtása a legjobb módja annak, hogy ezeket a stressz- és nyomásérzéseket kordában tartsa. Az életben a stressz néhány gyakori oka lehet:
- Állásinterjúk
- Munkával kapcsolatos stressz
- Prezentációk az osztályban
- Közeledő határidők
- Párkapcsolati problémák
- Egészségügyi kérdések
- Pénzügyi gondok
- Természeti katasztrófa
Különbség a stressz és a nyomás között
A stressz és a nyomás vizsgálatakor nagyon hasznos, ha különbséget teszünk e fogalmak között.
A stressz az egyén pszichológiai és fiziológiai válaszát jelenti az észlelt kihívásokra vagy követelményekre. Például egy közelgő határidővel való szembenézés vagy személyes konfliktusok kezelése stresszt válthat ki.
Ez a válasz különböző tünetekben nyilvánul meg, mint például szorongás, megnövekedett pulzusszám vagy ingerlékenység.
A stressz mérsékelten motiváló erő lehet, de a tartós stressz káros hatással lehet az egészségre, beleértve a mentális egészséget is.
A nyomás ezzel szemben gyakran külső, és a környezet által az egyénre nehezedő elvárásokhoz vagy követelményekhez kapcsolódik.
Ezek lehetnek munkahelyi elvárások, társadalmi normák vagy családi kötelezettségek. A nyomás külső katalizátorként hat, amely stresszhez vezethet.
Az azonban, hogy a nyomás milyen mértékben alakul át stresszbe, jelentősen függ attól, hogy az egyén hogyan érzékeli és hogyan birkózik meg ezekkel a külső követelményekkel. Lényegében, míg a nyomás a külső erő, addig a stressz az erre az erőre adott belső reakció, amely személyenként nagyon eltérő.
A stressz kezelése
Ahogy az emberek stresszérzete is egyedi, úgy a stresszoldás is személyenként eltérő lehet, és gyakran két fő kategóriába sorolható: egyes megközelítések károsak lehetnek, míg mások táplálóak és támogatóak.
Káros stratégiák
Stressz során természetes stresszreakcióink néha a félelmetes gondolatok és cselekedetek ismétlődő mintáiba esnek. Ezek a ciklusok akaratlanul is árthatnak nekünk vagy a körülöttünk lévő embereknek, ha nem fékezzük őket.
Sokan, akik stresszt tapasztalnak, gyors és egyszerű megoldást választanak a stressz kezelésére. Ezek inkább rövid távú, azonnali enyhülést kínálnak, és olyan stresszkezelési tevékenységeket foglalhatnak magukban, mint például:
- Túlzott alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás
- Egészségtelen étkezési szokások
- A pénz könnyelmű elköltése
- Más tudatmódosító (gyakran kockázatos) magatartásformák gyakorlása.
- Elkerülés vagy elszigetelődés (a másoktól való elzárkózás átmeneti megkönnyebbülést nyújthat, de hosszú távon fokozhatja a magány és az elszigeteltség érzését).
- Túlterhelés
Ezeket gyakran különösebb gondolkodás nélkül - szinte reflexszerűen - végezzük, hogy stresszes helyzetekben enyhülést találjunk a nehéz érzések és érzelmek felett. Ez vezet a stressz kezelésének első módjához - azokhoz az azonnali reakciókhoz, amelyeket általában rögtön utána megbánunk.
Néhányan azon kaphatják magukat, hogy egy extra ital után nyúlnak, kapcsolatba lépnek egy exükkel, a tévé előtt vegetálnak, túlságosan elkényeztetik magukat a kényelmi ételekkel, kerülik a felelősséget, és kihagyják a tervezett testmozgást. Ezek a cselekedetek pillanatnyi megkönnyebbülést nyújthatnak, de utána gyakran kellemetlenebb érzéseket eredményeznek.
Hasznos stratégiák
A stresszoldó tevékenységekkel való foglalkozás kihívást jelenthet, még akkor is, ha tudja, hogy hosszú távú előnyökkel járnak, mivel több tudatos erőfeszítést és figyelmet igényelnek.
Ezek a tevékenységek inkább arról szólnak, hogy elcsendesedjünk, lelassuljunk, és egészségesen megnyugtassuk magunkat. Ilyenek például a következők:
- Jógázzon vagy végezzen néhány nyújtást az íróasztalánál.
- Futni vagy bokszzsákot használni.
- Habfürdőzés
- Az íróasztal kitakarítása
Érthető, hogy sokan rövid távú enyhülést keresnek a stresszes helyzetekben. A hosszú távú gyakorlatokba való befektetés azonban megalapozza a tartós ellenálló képességet, a mélyreható növekedést és a fenntartható jólétet az élet kihívásai közepette.
Egészséges szokások és viselkedésmódok a stressz leküzdésére
Nem lehet minden stresszt kiirtani, és nem is kell erre törekedni. A stressz érzése nem csak a mindennapi élet normális része, de kis adagokban jót is tehet. Egy nagy prezentáció vagy egy verseny miatt stresszesnek érezni magunkat egyszerűen azt jelenti, hogy aggódunk ezek miatt az események miatt.
A rendszeres, egészséges öngondoskodás azonban csökkentheti a stresszes események negatív hatásait. Íme a rendszeresen kipróbálható és megvalósítható szokások:
- Meditáció
- Mindfulness gyakorlat
- Jóga
- Breathwork
- Egészséges táplálkozási szokások
- Rendszeres testmozgás
- Jobb alvás
Meditáció
Ameditációs technikák végezhetők egyedül, társakkal vagy csoportban, illetve osztályban.
Sokan úgy találják, hogy a rövid meditációs időszakok segítenek megnyugtatni az elmét stresszes időszakokban, vagy amikor emiatt impulzívan cselekszenek.
Astresszoldó meditáció, a tudatosság gyakorlása és a jóga kicsit több gyakorlást igényel, mint az általános egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás, de a stresszszint csökkentésére gyakorolt hatásuk megváltoztathatja az életet:
A meditációt évezredek óta gyakorolják, és az egyik legjobb módja a "relaxációs válasz" aktiválásának és a stressz tüneteinek enyhítésének.
Mindössze napi 10 perc meditációval a stressz csökkentése érdekében csökkenthető a stressz és a szorongás, javítható a koncentráció és megvalósítható a mély relaxáció.
Mindfulness
A tudatosság gyakorlása már szóba került, de érdemes újra megemlíteni.
Ez a gyakorlat bármikor és bárhol alkalmazható.
Az egyének még arra is megtaníthatják magukat, hogy mindig figyelmesek legyenek - ezt az elképzelést az ősi buddhizmus is támogatja, és a buddhista szerzetesek és apácák gyakorolják.
A tudatosság hasznos a rágódás és a vad elme elkerülése érdekében, amely nem tud koncentrálni.
A jelen pillanat fontosságának hangsúlyozásával segít növelni az élet élvezetét.
Végül pedig segít azonosítani a zavaró gondolatokat, érzéseket és érzelmeket, hogy ezeket az élet fel- és lefelé tartó lendületének részeként lehessen rögzíteni, foglalkozni velük, vagy elfogadni őket.
Jóga
A jóga egy másik stresszoldó eszköz, amelyet szinte bárhol lehet gyakorolni.
Bár természetesen lehet jógaórákra járni, de a jógát a munkahelyeden, otthon a hálószobád padlóján és a szabadban is végezheted bármelyik nap.
Ez elősegítheti a munkahelyi wellness-t azáltal, hogy másokat is rávesz a részvételre.
A jóga segít csökkenteni a stresszt azáltal, hogy megtanítja az egyént a mély légzésre és a hatékonyabb légzésre összpontosítani.
A jóga pózok és mozdulatok ellazítják a testet, és ezért természetüknél fogva ellazítják az elmét is. Ez segíthet felszabadítani az érzelmi energiát, és stressz esetén erősebb kapcsolatot alakíthat ki a test és az elme között.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a stressz definíciója?
A stressz egy nehéz helyzet által okozott mentális aggodalom vagy feszültség állapotaként definiálható. A stressz egy természetes fiziológiai és biológiai emberi reakció, amely segít az élet kihívásainak és fenyegetéseinek kezelésében. Senki sem immunis a stresszre, minden ember megtapasztalja valamilyen formában.
Mi a legjobb módja a stressz levezetésének?
A túl sok stresszt másképp kezeljük. A stressz enyhítésének legajánlottabb módjai a rendszeres testmozgás, a meditáció és a tudatosság gyakorlása, a hála kifejezése egy hálanaplóban, a rendszeres önellenőrzés, a szabadban töltött idő és a nap folyamán elegendő napfény, valamint a nyugtató zene hallgatása.
Mi a stressz három típusa?
A stressz három legismertebb típusa az akut stressz, amely rövid távú és azonnali stressz egy eseményre adott válaszként; az epizodikus akut stressz, amely az akut stressz ismétlődő epizódjait jelenti; és a krónikus stressz, amely hosszú távú, nem enyhülő stressz.
Nem számít, milyen típusú, a stressz tüneteit azonnal érezni fogja, ha túl sokáig nem foglalkozik vele.
Hivatkozások
Stressztünetek: Hatások a testre és a viselkedésre
Stressz: Jelek, tünetek, kezelés és megelőzés
Stressz | Mentális Egészség Alapítvány
Felelősségi nyilatkozat
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.
