A neuroticizmus a pszichológiában gyakran előforduló kifejezés, amely a személyiség egyik központi aspektusát képviseli az Ötfaktoros Modellben (FFM).
Ez a modell más személyiségjegyeket is tartalmaz, mint például az extraverzió, az elfogadhatóság, a nyitottság és a lelkiismeretesség.
Bár széles körben elfogadott, az FFM csak egy a pszichológia számos elmélete közül. A személyiségvonások (néha személyiségjellemzőknek nevezik őket) értelmezései és mérései eltérhetnek a kutatók és elméletek között, amelyek a viselkedés és az érzelmek különböző nézőpontjait kínálják.
Gondoljon arra, hogy nehéz helyzettel néz szembe - talán egy szoros határidővel a munkahelyén vagy egy nézeteltéréssel egy szerettével. Ha túlterheltség, szorongás vagy tartósan negatív gondolatok merülnek fel, ezek a neurotikus tendenciák jelei lehetnek.
A kutatás hangsúlyozza a magasabb neuroticizmus és a mentális egészségügyi kihívások, köztük a szorongás, az étkezési zavarok és a hangulatzavarok, például a depresszió közötti kapcsolatot. A magas neuroticizmus pontszámmal rendelkezők hajlamosak lehetnek a negatív érzelmekre, a túlzott aggódásra vagy az érzelmi diszregulációra. Ezeknek a tendenciáknak a megértése lehet az első lépés a kezelésükhöz.
Az FFM szerint a neuroticizmus alapvető aspektusai a következők:
A neuroticizmus feltehetően genetikai, biológiai és környezeti tényezők kölcsönhatásából ered.
A kutatások azt mutatják, hogy a neuroticizmus öröklődik, hasonlóan az olyan tulajdonságokhoz, mint az intelligencia és a magasság. Ikervizsgálatok azt mutatják, hogy a fenotípusos variancia (a neuroticizmus érzékelése) körülbelül 48%-a genetikai hatásoknak tulajdonítható.
A formatív évek alatt szerzett tapasztalatok döntő szerepet játszanak, a gyermekkori traumák jelentősen hozzájárulnak a neurotikus viselkedés és a negatív érzelmek kialakulásához.
"Fontos, hogy mi és a nyilvánosság ne keverjük össze a magas érzékenységet a "neuroticizmussal", amely magában foglalja az intenzív szorongás, a depresszió, a túlzott kötődés vagy az intimitás kerülése bizonyos típusait, és általában problémás gyermekkorból ered. Igaz, néhányan közülünk mindkét lapot megkapták az életben - a magas érzékenységet és a neuroticizmust -, de a két dolog nem ugyanaz". - Elaine N. Aron, The Highly Sensitive Person: How to Thrive When the World Overwhelms You.
Az agyműködés egyéni különbségei, különösen az érzelmi feldolgozáshoz kapcsolódó agyi területek fokozott reakciókészsége befolyásolhatja, hogy valaki hogyan érzékeli és reagál a környezetére. Egyszerűbben fogalmazva, a neuroticizmus agyunk bizonyos részeit erősebben dolgoztatja az érzelmek kezelésében. Ezáltal a negatív érzelmeket intenzívebbnek érezhetjük.
A neuroticizmus gyakran összefüggésbe hozható a mentális egészségi problémák szélesebb körével és a negatív fizikai egészségi eredményekkel.
A kutatások szerint szoros kapcsolat áll fenn a neuroticizmus és a mentális betegségek, különösen a depresszió és a szorongásos zavarok között.
Az emelkedett neuroticizmus-szintű egyéneknél gyakran nagyobb a depressziós epizódok és az érzelmi instabilitás kockázata.
Ez a negatív érzelmekre való hajlam és a negatívabb érzések jelentősen befolyásolhatják az egyén általános jólétét és életminőségét.
A neuroticizmust, az Öt-tényezős modellben a személyiség öt fő dimenziójának egyikét, jellemzően egy általános személyiségteszttel mérik, amely több tulajdonságot értékel, vagy olyan specifikus tesztekkel, amelyek a neuroticizmus egyes aspektusaira, például a depresszióra vagy a szorongásra összpontosítanak.
Néhány elérhető személyiségteszt:
Klinikai értékelések, interjúk és kortársak beszámolói is mérhetik a neuroticizmust, különösen kutatási környezetben.
Az önbevallásos kérdőívek azonban hatékonyságuk és könnyű kezelhetőségük miatt a legszélesebb körben alkalmazott módszer.
A neuroticizmus jelentős szerepet játszik a kapcsolatok dinamikájának alakításában, és olyan tényezőkre van hatással, mint a kapcsolat minősége, stabilitása és a konfliktusok megoldása.
A fokozott neuroticizmus-szintű és neurotikus viselkedésű emberek nehezen értik meg partnerük szeretetnyelvét, például a Gary Chapman elméletében leírtak szerint a szolgálatot, a megerősítő szavakat, az ajándékokat, a minőségi időt és a testi érintést.
Azok, akikben magas a neuroticizmus szintje, azon kaphatják magukat, hogy partnerük szavait és cselekedeteit más szemüvegen keresztül értelmezik, ami kihívást jelenthet szükségleteink és érzelmeink hatékony kifejezésében. A legjobb szándékunk ellenére ez akadályokat gördíthet a partnerünkkel való mélyebb érzelmi kapcsolat kialakításában.
A gyakori hangulatingadozás, a neuroticizmus másik jellemzője, szintén hatással lehet a szerelem és az intimitás megélésére a párkapcsolaton belül. Ezek a hangulati ingadozások hozzájárulhatnak a bizonytalanság és az instabilitás érzéséhez, ami mindkét partner érzelmi jólétére hatással van.
Továbbá, a magas neuroticitású egyének megerősítést kereső magatartást tanúsíthatnak, gyakran keresnek megnyugtatást és figyelmet partnerüktől, hogy megerősítsék szerelmüket és elkötelezettségüket. Bár ez a megnyugtatás iránti vágy érthető, néha feszültséghez vezethet a kapcsolaton belül, mivel az érzelmi tájékozódásunkban navigálunk, miközben a partnerünk megerősítését keressük.
Emellett a neurotikus szorongás magas szintje befolyásolhatja azt, hogy hogyan érzékeljük és értelmezzük a hétköznapi helyzeteket, ami szükségtelen feszültségekhez és félreértésekhez vezethet.
"Minden partnerségben fontos, hogy ne feledjük, mindannyiunknak megvannak a maga furcsaságai és bizonytalanságai. Ha megértést, szeretetet és tiszteletet mutatunk egymás gyengéi iránt, szilárd és egészséges kapcsolatokat alakíthatunk ki, amelyek kibírják az élet kihívásait." - John M. Gottman "The Seven Principles for Making Marriage Work" című könyvéből adaptálva.
A mindennapi életben a neuroticizmus létezik, túlmutat a kapcsolatainkon, és a mindennapi élet minden aspektusát befolyásolja, beleértve a munkát, a döntéshozatalt és a rendszeres interakciókat.
A neuroticizmus magas szintje befolyásolhatja a munkahelyi teljesítményt és dinamikát, stresszt okozhat, elősegítheti a kritikára adott negatív reakciókat, és megnehezítheti a kollégákkal való interakciókat.
Ez a személyiségvonás veszélyeztetheti a koncentrációt, a feladatok elvégzését és a termelékenységet, ami potenciálisan akadályozhatja a karrierépítést.
A neuroticizmus kihívássá teheti a döntések meghozatalát, ami halogatáshoz és a potenciális negatív kimenetelektől való elhatalmasodáshoz vezethet.
A lehetséges forgatókönyvek túlzott mérlegelése akadályozhatja a konstruktív döntéshozatalt és a problémamegoldást, mivel inkább a kockázatokra, mint a lehetőségekre összpontosít.
Még az alkalmi találkozások is stresszforrássá válhatnak a magas neuroticizmus-szinttel rendelkezők számára, az ártalmatlan megjegyzéseket vagy cselekedeteket fenyegetéssé vagy negatívvá változtatva, ami félreértésekhez és feszült társas kapcsolatokhoz vezethet.
A neurotikus egyénekben a kisebb kellemetlenségek intenzív, aránytalan érzelmi reakciókat válthatnak ki, amelyek a nap folyamán jelentősen befolyásolják hangulatukat és viselkedésüket.
A neuroticizmus befolyásolhatja a viselkedést, vagy túlságosan óvatos vagy kockázatos életmódra ösztönözhet, ami a potenciálisan kifizetődő tapasztalatok elkerülése miatt korlátozhatja a személyes fejlődést és az életelégedettséget. Hajlamosak lehetnek a kábítószerekkel vagy alkohollal való visszaélésre is.
A neuroticizmusnak az élet különböző aspektusaira gyakorolt átható hatásai ronthatják az általános jólétet és a mentális egészséget, más negatív érzések és érzelmek, egészségtelen életmódbeli döntések és stressz kaszkádját indíthatják el, ami viszont súlyosabb fizikai és mentális betegségekbe és egészségügyi problémákba torkollhat.
A neuroticizmus kiterjedt hatásának felismerése létfontosságú a mindennapi életre gyakorolt káros hatásainak mérsékléséhez és a kiegyensúlyozottabb, teljesebb létezés elősegítéséhez.
A neuroticizmus kezelése különböző megküzdési mechanizmusok és életmódbeli változtatások elfogadását jelenti, amelyek célja az érzelmi stabilitás javítása és a negatív érzelmek csökkentése. Ezek közé tartoznak:
A neuroticizmus megértése és kezelése kulcsfontosságú az érzelmi stabilitás fenntartásához, a pozitív kapcsolatok ápolásához, a pozitív gondolkodáshoz, az érzelemszabályozási készségek elsajátításához és az általános jólét fokozásához.
"Az engedés azt jelenti, hogy "hagyjuk lenni" a felfedezett gondolatokat, érzelmeket, érzéseket vagy érzéseket. Lehet, hogy természetes ellenérzésed van, hogy azt kívánod, bárcsak elmúlnának a kellemetlen érzések, de ahogy egyre inkább hajlandó leszel jelen lenni azzal, "ami van", a figyelem egy másfajta minősége fog megjelenni. A megengedés a gyógyulás velejárója, és ennek felismerése tudatos szándékot szülhet a "hagyni lenni". - Tara Brach, Munka a nehézségekkel: The Blessings of RAIN
Megfelelő megküzdési mechanizmusok és stratégiák alkalmazásával az egyének enyhíthetik a neuroticizmus hatását, elősegítve az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmódot.
A neuroticizmus nem mentális zavar, hanem a negatív érzelmek megélésével és érzelmi instabilitással összefüggő személyiségjegy.
A neuroticizmus magas szintje azonban összefüggésbe hozható a mentális egészségi állapotokkal, például a szorongással és a depresszióval, ami kiemeli ennek közegészségügyi vonatkozásait.
Bár a neuroticizmusnak genetikai összetevője van, az olyan beavatkozások, mint a terápia, a mindfulness és a stresszcsökkentés hozzájárulhatnak a neurotikus viselkedésmódok változásához, és segíthetnek az életre és a jólétre gyakorolt hatás kezelésében, elősegítve a személyes növekedést és a pozitív fejlődést.
A magas neuroticizmus nagyobb valószínűséggel vezethet negatív érzelmek, stressz és mentális egészségügyi problémák megtapasztalásához, ami megzavarhatja a kapcsolatokat, a munkát és az általános életminőséget. Befolyásolhatja, hogy az egyének hogyan érzékelik és értelmezik a környezeti hatásokat.
A neuroticizmus közegészségügyi jelentősége
Gyermekkori trauma és neuroticizmus felnőttként
Psychology Today - Neuroticizmus
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.